Több százezren zarándokoltak el idén is Csíksomlyóra, Közép-Kelet-Európa leghíresebb katolikus szent helyére, a 438. pünkösdszombati búcsú alkalmából. A Mária-kegyhelyre, amelyet ma már a Kárpát-medencei magyarok legnagyobb találkozóhelyeként is emlegetnek, nem csak
Erdélybõl, a Gyimesekbõl, Felvidékrõl, Délvidékrõl, Kárpátaljáról és Magyarországról érkeztek zarándokok, hanem a tengeren túlról is jöttek hívõ magyarok. A liturgikus ruhába öltözött kordon a papsággal 11 órakor indult el a kegytemplom elõl a Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. Õket a világi méltóságok követték, köztük Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Szabó Vilmos, kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet.
A zarándokokat Páll Leó, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója köszöntötte, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Foegyházmegye érseke üdvözölte a fõpapságot. Az egyházi méltóság felolvasta Leonardo Sandri, a Vatikán helyettes államtitkárának üdvözletét, amelyben az elöljáró megköszönte, hogy a hívek imádkoztak XVI. Benedek pápa beiktatásakor. Jakubinyi reményét fejezte ki, hogy II. János Pál pápa utódja beváltja elõde ígéretét, miszerint ellátogat Erdélybe, Csíksomlyóra.
"Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, szûzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!" - ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István fõesperes, gyergyószentmiklósi plébános. A Napba Öltözött Asszony, a csíksomlyói Szûzmária hazavárt, hazajöttünk - mondta elöljáróban Hajdó, aki beszédében megemlítette a minden évben Csíksomlyón imádkozó, népüket, családjukat, haldokló anyanyelvüket a szent helyre elhozó csángómagyarokat. A Napba Öltözött Asszony ezer esztendeje elmúlt, hogy oltalmazza népünket, nemzetünket és sorsunkat, mondta az ünnepi szónok, aki három kéréssel fordult a Szûzanyához. "Az elsõ kérésünk az, hogy szeretnénk, találkozni, látni akarunk téged. A második kérésünk, vezess el minket szent fiadhoz, aki itt maradt közöttünk az oltári szentségben, hogy az emmauszi tanítványokkal kiáltsuk feléje:
Maradj velünk, Uram! A harmadik kérésünk, segítsd meg alvó nemzetünket, hogy felébresszük, s a megoldott kévét együttes erõvel összegyujtsük" - szólt Hajdó István felsorolása. A fõesperes szerint Erdély a mi számunkra Patmosz-szigete, de ezt a szigetet õseinktõl kaptuk, és itt kell megmaradjunk.
Forrás és a teljes cikk: Erdély Ma (http://erdely.ma/hirek.php?id=10422)