A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Penyigén az egyik legismertebb lekvárfőző Szászi Bertalanné Zsuzsa. Férjével biogazdálkodók. Szásziné Zsuzsa és férje, Bertalan a szüleiktől tanulták a gazdálkodást, akik földművelés mellett növénytermesztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

– Gyermekkoromban ebben nőttem fel. Mondhatjuk azt is, hogy a szüleim biogazdálkodók voltak: kézzel vetettek, kapáltak, kaszával arattak. Kézzel szedték a markot. Tápanyag-utánpótlásra istállótrágyát használtak, és nem ismerték a termelés során a vegyszerek használatát – mondja Zsuzsa. – 2004 óta vagyunk tagjai az ellenőrző és tanúsító szervezetnek, attól számítva három évig átállás alatt voltak a földjeink, míg alkalmassá váltak a biotermelésre. A férjemmel közösen jelenleg 3,5 hektáron gyümölcstermesztéssel foglalkozunk: a penyigei "nemtudom" vagy kék szilva fajtából másfél hektárt telepítettünk, van még besztercei szilva, a régi hagyományos gyümölcsök közül a Jonathán, Golden alma, Alexander körte, mézkörte, birsalma, birskörte. Azonkívül gyűjtünk a közeli erdőkben csipkebogyót, szedret, somot (Eger környékén).

Bővebben...

A gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzése volt a célja az első Tündérkertek megálmodóinak, Szarvas József színésznek és Kovács Gyula pórszombati erdésznek és Ambrus Lajos írónak; törekvéseiket pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja.

Bővebben...

Tizenkét év alatt szinte semmit sem haladt előre a magyar ökológiai gazdálkodás: a biotermesztésbe vont területek arányát, illetve a biogazdák számát tekintve most is a 2002-es szinten vagyunk, ami egyedülálló „teljesítmény” Európában. Az előrelépést a támogatási rendszer irracionális működése mellett leginkább a tudáshiány nehezíti – utóbbin a kishantosi központ kormányzati ellehetetlenítése után nehéz lesz változtatni.

Bővebben...

Gyerekként ment el a többi százezer erdélyi szásszal, felnőttként tért vissza azért, mert úgy gondolta, itt jobb lehetőségei vannak a biogazdálkodásra. Megcsinálta. Az elsők között lett minősített biogazda, szövetkezett hasonló gazdákkal, akikkel azóta is üzletet működtet. Tíz éve tapasztalja a piac és a vásárlók szokásainak változását. Az érem mindkét oldalát látja: a gazdák hallomás alapján beszélgetnek az ökológiai gazdálkodásról, és nem látnak lehetőséget ebben, a vásárlók pedig még mindig azt hiszik: minden, ami faluról érkezik, egészséges.

Bővebben...