(Hispániai vértanú, 304; válogatott kínzásokkal gyötörték halálra.)
Legendája nem ad magyarázatot szőlővel, borral való kapcsolatára. Még a századforduló táján is a pécsi szőlősgazdák egyik pincéből a másikba látogatva áldomásoztak. Voltak, akik vesszőt vágtak le és meleg szobában rügyeztettek; fakadásából a várható bortermést jósolták. Gyükés szőlőhegy bosnyák gazdái a Bertalan kápolnában e napon bemutatott mise idején hurkát, disznógömböcöt kötöztek a szőlőkarókra, hogy nagy fürtöket teremjen majd a tőke.
Mohácson a János-napon szentelt borral szőlőjük négy sarkát hintették meg a gazdák, a széleit pedig szenteltvízzel. Az ormánsági Kémesen azt tartják, ha a Nap Vincekor besüt a pincébe, akkor bősége lesz a bornak, ilyenkor a pinceajtót is kitárják. A horvátok is a szőlőhegyen mulatoznak e napon. Úgy vélik, hogy sok bor terem, ha esik az eső. Dávod magyarjai takaráskor egy üveg bort rejtenek a tőkék között a földbe, Vince napon megkeresik és áldomásul megisszák. Egerben vesszőt metszenek a szőlőben, ez a „vince-vessző"; hazaviszik és vízbe teszik, hajtása megmutatja az új termést.
Vince nevének értelme győzedelmes. Legyőzi a tél sötét erőit, a tavasz útját egyengeti. Országszerte ismert regula: „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince". Hajós öreg németjei szerint jó bor terem, ha reggel a kocsi a jégen jár, délután pedig verebek fürödnek a napfényben. Göcsejben az öreges arcú gyerekekre Vince oldó áldását kérik. Figyelemre érdemes, s a faggyal fogó, visszakötő köves, kemény hatalmat idézi Vince ikonográfiájának néhány eszköze: a fejsze, de különösképpen a csákány és az irtókapa.
A fraknói és a németújvári németek szerint a madarak Vince napján házasodnak, ilyenkor nem szabad az erdőben dolgozni. Az ember ne zavarja meg a madarak menyegzőjét, hiszen majd másnap a Szent Szűz kézfogójának ünnepén nászéneket zeng valamennyi madár a mindenek anyjának, Máriának.