(Másként Remete Szent Pál; sivatagi, alexandriai remete, 340; akit a magyar pálos rend szellemi ősként, példaképe gyanánt tisztelt. Ereklyéje Magyarországra került; s Nagy Lajos az ország védőszentjei közé emelte.)
Hatvan esztendeig lakott egy pusztai kőbarlangban (kőlikban). Száztizenhárom esztendős korában halt meg; Remete Szent Antal temette el.
Holttestét Atanáz püspök palástjába takarta, két oroszlán segítette az elföldelésben (bennük talán az esztendő köre szembe jegyének oroszlánereje idéződik meg). Pál pálmafalevélből készített köntösét Antal ereklyeként magával vitte. (Legendájáról a Peer-kódex tudósít.) 1480-ban az éhínséggel fenyegető többesztendős szárazságot a pálosok Szent Pál ereklyéit hordozó körmenete szüntette meg.