Ókeresztény vértanú; alakját, hitelességét a legújabb kutatások nem igazolták, az egyház ünnepét meghagyva törölte a szentek sorából.)
Viaskodott sárkánnyal, pokolbeli ördöggel, evilági fejedelmekkel a szent hit érdekében. Az Érdy-kódex őrizte legendája szerint apja Kappadókia vitéz fejedelme volt, halála után vitézsége Györgyre szállott; aki lóháton Líbia tartományába ment, ahol Sylena pogány város mellett legyőzte a pusztító sárkányt, a poshadt tó urát, megmentve a várost a pusztulástól, s a pogány király lányának életét.

Küzdelmét a lány is segítette, aki megtért; s még virradat előtt a város lakóit is kereszténnyé tette. A győzelem után az emberek Szent Egyházat rakattak Szűz Mária és Szent György tiszteletére. Oltára alól élő kútfő buzog, minden betegség gyógyítója. A királytól kapott pénzjutalmat szétosztotta a szegényeknek. Később a császár pogányságán megkeseredve levetette vitézi ruháját, s mindenét a szegényeknek adta. Börtönbe vetették, megkínozták, szenvedésében Jézus vigasztalta. Nyolcadnap fejét vették. Gyilkosát tűz emésztette el. Legendájának számos népi változata él hazánkban is; de ide sorolhatók királylányt szabadító napvitézeinkről szóló meséink is. Közbenjárása a hozzá fordulót megvédi a „mennyütéstől"; s ha hadban jár, megszabadul a veszedelemtől. Segítsége távol tartja a hamisan tanúzót; s megóvja a családot nyomorék gyerek születésétől. A középkorban ő a lovagok védőszentje, később a lovaskatonáké és a cserkészeké is. Fegyverkovácsok, vándorlegények, lóval is foglalkozó parasztok patrónusa; görög neve Georgius parasztot jelent. Anglia védőszentje, a lovak őrzője. Az istállótüzet az ő szürke paripája tapossa szét. Szent István a pogányok ellenállását az ő segítségével törte meg. Zománcképe párban Demeterrel, a másik harcos szenttel, ott van a Szent Koronán. Károly Róbert 1318-ban Szent György lovagrendet alapít hazánkban, Zsigmond pedig Sárkányrendet. Báthori István Szent György erejével győzi le a törököt Kenyérmezőn (1479). Fejereklyéjét Veszprémben őrzik. (A képzelt betegeket Szent György gyógyította meg.) A „Szent György tallér" a harcoló katonák oltalmát adta. Régen e napon misét mondtak a bevonulókért. A rekruták áldozás után kimentek a határba, s fölszalagozott kalapjukkal a négy égtáj felé suhintottak, hogy jó katona váljék belőlük (Tápiógyörgye).

György a-gonoszt elűző táltos. O szabadítja ki végérvényesen a.földeket..a tél rabságából. „Süss föl nap, Szent György nap, kertünk alatt egy kis bárány majd megfagy. Terítsd le a köpenyeged, adjon Isten jó meleget, happ!" - e kiáltás után egyszerre guggoltak le, földre csalogatták a Napot a Szeged környéki gyerekek. Szent György a kikelet ünnepe, a jószág mezőre való kihajtásának napja. Ekkor tüzet és vizet szentelnek a templomban. A Szent György éjszakáján húzott harmat a föld erejét, zsírját, s az ég csillagfényét rejti. Kovászba csöppentették, hogy, a kenyér szépen süljön. A Szentgyörgy napi eső aranyat ér. Fordított átkok kötődnek nevéhez: „Szentgyörgyharmat. Szentgyörgyeső verje a magyarokat!" (török fogságba esett magyar katona átka); „Verje meg az Isten Magyarországot új harmattal!" („magyar átok").

E napon misét mondtak az anyaföld áldásáért, termékenységéért, alkalmas időjárásért, a parasztok boldogulásáért. Napjától Mihály arkangyalig (szeptember 29.) újholdvasárnapi körmenetek voltak; kenyéren és fokhagymán böjtölt ekkor a falu népe. Bátán az aratókoszorút „Szentgyörgynek", „szentgyörgyvitéznek" nevezik. A Szent György napi határjáráson felújították a mesterséges halmokat és határjeleket. Néhol a határjáró körmeneten e napon szentelték meg a szőlőket és a vetést (Zala). Megtisztították a legények a pap kútját és a mezei kutakat, forrásokat. Este dudaszó, tánc, lakoma járta. Azt tartották, hogy a mezei forráskutakból csak Szent György, illetve Márk napja után szabad inni és itatni is. Néhol a gyepűjárást egybekötötték a hegybíró ítélkezésével, a rendetlen gazdák pint borokat „fizettek", amelyet együtt „költöttek el". Falubíró- és sekrestyésválasztás is volt e napon; tisztújítás falun és városon egyaránt. Kőszegen 1740-től a szőlőhajtásokat Szent György napon a Hegymesterek Tanácsába viszik, termésre jósolnak belőlük, s le is rajzolják a „szőlő jövésének könyvé"-be azokat.