SIR BOWRING JOHN (1792-1872)

 

“A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma beszélt európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredete kimutatható, meglátszanak rajta az idegen, különböző nemzetektől származó rétegek, melyek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv olyan mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik, a nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezetei – amik egyetlen kőből készültek – nem magyarázhatók. Senki sem tudja, honnan származnak, melyik hegyből szerezték a csodálatos képződményt, vagy miként szállították és emelték a helyére a templomokban. A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb. Aki ennek titkát megoldja, isteni titkot fog kifejteni. Tény, hogy e titok első tétele:

 

Bővebben...

Balatoni korona, soproni kékfrank esetleg bocskai korona? Magyarország egyes régióiban ilyen pénzhelyettesítő eszközökkel is fizethetünk a helyi boltokban vagy vehetünk igénybe szolgáltatásokat. Az utalványok bevezetésének fő célja a helyi gazdaság élénkítése és a kiáramló pénzek helyben tartása volt. De van elég helyi pénz forgalomban ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak? Vagy inkább csak a helyi identitás erősítésére szolgálnak ezek a csereeszközök?

Bővebben...

Novembertől nem lesz egyetlen hektár földje sem a kishantosiaknak. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ halálos ítéletét hirdette ki a Nemzeti Földkezelő Alap, amikor az állami földekre kiírt pályázatokon hat másik győztesnek adta. Ács Sándorné szerint az agrártárca és a Gazdakörök elárulták társaikat azzal, hogy a földet a tőkés társaságoknak kezére játsszák. Az ökogazdaságot behintik pétisóval. Bár a törvényeket betartották, mégis „jogszerűtlenül” jártak el azért, mert nem ellenőrizték a pályázatokra jelentkezők cégeinek hátterét. Ángyán József birtokában van az a jegyzőkönyv, mely a Nemzeti Földkezelő Alap belső ellenőrzésének eredményeiről szóló beszámolót tartalmazza. Ebből az is világossá válik, hogy az ellenőrzések során, melyet az NFA munkatársai végeztek, kiderült, a pályázatokon győztesként kihirdetett vállalkozók érdeme csupán szubjektív pontokkal volt kifejezhető. 

Bővebben...