Él egy kis közösség a második legnagyobb görög szigeten. Tagjai hátat fordítottak a modern társadalomnak, jurtába költöztek, igyekeznek önellátókká válni. Maguk termelik élelmiszerüket, maguk oldják meg fűtésüket és energiaellátásukat, lecsatlakoztak az áramszolgáltatásról. Levélben mondták el az [origo]-nak, hogyan próbálják megváltoztatni a világot. Aposztolosz Szianosz volt athéni webdizájnernek és három barátjának elege lett a gazdasági válságból. Elegük lett abból, hogy mindig csak a nehézségekről esik szó, le akarták rázni a félelmet, a tehetetlenséget, a veszteségeket. Elegük lett abból, hogy a politikusoktól várják a változást. Ezért úgy döntöttek, ők maguk lesznek a változás, amelyet el szeretnének érni a világban. Három éve önfenntartó közösséget alapítottak a görögországi Évia szigetén.
Hányszor látta egy magyar király a Szent Koronát? Életében csak pár alkalommal, hiszen a korona a történetének 99 százalékát egy láda mélyén töltötte. A Szent Korona nem egy érdekes műtárgy volt, hanem maga az ország, önállóságunk egyik záloga. Előzetes Pálffy Géza történész kutatócsoportjának új eredményeiből, amelyek az utolsó koronázás 100. évfordulóján, 2016-ban megrendezendő nagy kiállításon is megjelennek.
A hagyományőrző íjjal távlövő világrekorderünk, Mónus József újabb rekordkísérletre készül. A Solton május 19-én megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó alkalmával, a Duna fölött átívelő céllövéssel egy újabb világrekordot kísérel meg felállítani. Ezzel az 550 méter feletti lövéssel az őseink és különösen Solt fejedelem előtt kíván tisztelegni. A Solt Révbér-pusztán megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó már hagyománynak számít. A 2013-as ünnepnap a XI. Solti Pünkösdi Vigadalom keretében kerül megrendezésre, többek között a Révbéri Lovascentrum, a Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport közreműködésével és a Magyar-Turán Alapítvány támogatásával.
Solt Nagyfejedelem
Solt (Zolta) Nagyfejedelem Árpád vezérlő Nagyfejedelmünk legkisebb fia volt. A későbbi krónikák szerint Ő követte a fejedelmi székben Árpádot, miután bátyjai a hazáért vívott harcokban elestek. Legidősebb fivére Levente (Liüntika) az Al-Dunánál a honfoglalást biztosítva esett el. A dicsőséges 907-es pozsonyi csatában, és a csatát követően, pedig Tarhos (Tarhacsi), Üllő (Jelek) és Jutas (Jutocsa) hősi halált halt, majd később maga Árpád is. A krónikások szerint Solt lett a Nagyfejedelem, 40 évig uralkodott 907-től 947-ig. Nagyfejedelemségének tényét néhány történész kétségbe vonja, mindenesetre a magyar hagyományokban Nagyfejedelemként őrizzük emlékét. Ráadásul a későbbi Árpád-házi királyaink is az Ő vérvonalából származnak, hiszen fia a harcos és bölcs Taksony biztosan Nagyfejedelem lett, az Taksonynak a fia Géza fejedelem volt, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Fejedelmi központja a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig húzódott.
Solt település, mint hatalmi központ
A rendezvénynek helyszínt adó korábbi fejedelmi központ, a mai Solt város, az egykori Solt-szék Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is fennmaradt. A fejedelmi központban Géza fejedelem megkezdte a későbbi királyi birtok kiépítését. Solt volt az Árpád korban Fejér megye, Duna – Tisza közötti székhelye. A település külön érdekessége, hogy Soltnál nagy kiterjedésű avar temetőt is találtak 1983-ban.
A solti Tételhegyet egykor mocsarak vették körül, így jól védhető volt ez a stratégiailag fontos terület, mely kereskedelmi utak központjában helyezkedett el és fontos dunai átkelőhelyként is ismerték. Ezért számos történelmi korszakban is hatalmi központként szolgált. Több régészprofesszorunk szerint Solt – Tételhegy kora avar korban kagáni székhely lehetett. Természetesen a honfoglalás korszakából is szép leletek kerültek elő a Tételhegyről. A kutatókat máig foglalkoztató kérdés, a korai Árpád kori uralmi központjának meghatározása, a kalocsai érsekség, illetve Fejér megye és Solt székének kialakulása.
Hagyományőrzés
A helyi hagyományőrzők kezdeményezésére kerül megrendezésre a ötszörös világrekorder – hajdúnánási íjász – Mónus József rekordkísérlete. Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport nemrég alakult, és komoly megtiszteltetésnek vették, hogy Mónus József 2012. decemberében elfogadta a meghívást az íjászversenyükre, ekkor született meg a Duna átlövési rekordkísérlet ötlete.
A rendezők azt szeretnénk elérni, hogy a magyarság megismerje és átérezze dicső múltját, hogy tisztábban lássa saját történelmét, hogy büszke legyen őseire, és ezt a szellemiséget örökítse át utódaira. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy jöjjön el Soltra, és érezze jól magát a rendezvényen, és újra találjanak egymásra nemzettársaink!
Elkeserítő munkanélküliség, reménytelen forrásnélküliség, üres kassza. Általános állapot ez a vidéki magyar településeken. Ám ilyen nehéz helyzetben is találhatunk pozitív példát kis helyi közösség összefogására, fantasztikus teljesítményt a bajok orvoslására. A több mint 600 éves palóc település a Mátra északi peremén Budapesttől mintegy 120 km-re Heves megyében található. Mátraderecske sikeres példát mutatott arra, hogy egy fillér hitel nélkül, belülről szerveződve, a helyi emberek önerejét mozgósítva is lehet jó eredményeket elérni.
Az egyik legnagyobb, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak az asztalunkra kerülő élelmiszerek? A híres botrányfilm, az Élelmiszeripar Rt. után itt egy újabb alkotás, ami a génmódosított élelmiszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Környezettudatossággal, táplálkozással foglalkozó tanulmányok rendre ezt a mondatot ismétlik: sajnos nincs adat a hosszú távú hatásokról. Ha azt el is fogadjuk, hogy bizonyos szerek bizonyos mennyiségben nem károsak az emberi szervezetre, még mindig találunk egy újabb ismeretlent az egyenletben: a különböző szerek kölcsönhatásait és így az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat. Ezt ugyanis nem vizsgálják.
Él egy kis közösség a második legnagyobb görög szigeten. Tagjai hátat fordítottak a modern társadalomnak, jurtába költöztek, igyekeznek önellátókká válni. Maguk termelik élelmiszerüket, maguk oldják meg fűtésüket és energiaellátásukat, lecsatlakoztak az áramszolgáltatásról. Levélben mondták el az [origo]-nak, hogyan próbálják megváltoztatni a világot. Aposztolosz Szianosz volt athéni webdizájnernek és három barátjának elege lett a gazdasági válságból. Elegük lett abból, hogy mindig csak a nehézségekről esik szó, le akarták rázni a félelmet, a tehetetlenséget, a veszteségeket. Elegük lett abból, hogy a politikusoktól várják a változást. Ezért úgy döntöttek, ők maguk lesznek a változás, amelyet el szeretnének érni a világban. Három éve önfenntartó közösséget alapítottak a görögországi Évia szigetén.
Hányszor látta egy magyar király a Szent Koronát? Életében csak pár alkalommal, hiszen a korona a történetének 99 százalékát egy láda mélyén töltötte. A Szent Korona nem egy érdekes műtárgy volt, hanem maga az ország, önállóságunk egyik záloga. Előzetes Pálffy Géza történész kutatócsoportjának új eredményeiből, amelyek az utolsó koronázás 100. évfordulóján, 2016-ban megrendezendő nagy kiállításon is megjelennek.
A hagyományőrző íjjal távlövő világrekorderünk, Mónus József újabb rekordkísérletre készül. A Solton május 19-én megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó alkalmával, a Duna fölött átívelő céllövéssel egy újabb világrekordot kísérel meg felállítani. Ezzel az 550 méter feletti lövéssel az őseink és különösen Solt fejedelem előtt kíván tisztelegni. A Solt Révbér-pusztán megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó már hagyománynak számít. A 2013-as ünnepnap a XI. Solti Pünkösdi Vigadalom keretében kerül megrendezésre, többek között a Révbéri Lovascentrum, a Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport közreműködésével és a Magyar-Turán Alapítvány támogatásával.
Elkeserítő munkanélküliség, reménytelen forrásnélküliség, üres kassza. Általános állapot ez a vidéki magyar településeken. Ám ilyen nehéz helyzetben is találhatunk pozitív példát kis helyi közösség összefogására, fantasztikus teljesítményt a bajok orvoslására. A több mint 600 éves palóc település a Mátra északi peremén Budapesttől mintegy 120 km-re Heves megyében található. Mátraderecske sikeres példát mutatott arra, hogy egy fillér hitel nélkül, belülről szerveződve, a helyi emberek önerejét mozgósítva is lehet jó eredményeket elérni. 
Az egyik legnagyobb, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak az asztalunkra kerülő élelmiszerek? A híres botrányfilm, az Élelmiszeripar Rt. után itt egy újabb alkotás, ami a génmódosított élelmiszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Környezettudatossággal, táplálkozással foglalkozó tanulmányok rendre ezt a mondatot ismétlik: sajnos nincs adat a hosszú távú hatásokról. Ha azt el is fogadjuk, hogy bizonyos szerek bizonyos mennyiségben nem károsak az emberi szervezetre, még mindig találunk egy újabb ismeretlent az egyenletben: a különböző szerek kölcsönhatásait és így az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat. Ezt ugyanis nem vizsgálják.