Az elõszót Koltay Gábor jegyzi, aki az indító bekezdésben egy, a Magyar Igazolványát büszkén mutató erdélyi idõs asszonyt idéz: "... ha ránézek, eszembe jut, hogy maguk, odaát nem felejtettek el engem." A könyv borítóján pedig egy 1920-ban készült fotóról hattagú család néz velünk szembe elszántan, és a leány kezében egy tábla: "Ne félj, csak higgy!"
Koltay Gábor Durayról ezt írja: "Azon kevés hiteles magyar személyiségek egyike, aki a földindulásszerű társadalmi változások közepette is megőrizte arca tisztaságát, egykoron kimondott szavai, gondolatai hitelességét. Több mint negyven éve élő nemzeti lelkiismeretként igyekszik érvelni, magyarázni, kérni, ha kell veszekedni, de leginkább szívós következetességgel feltárni a múltat, értelmezni a jelent, s megtisztítani a jövőbe vezető utat."
A kötetben Duray Miklósnak a népszavazás, a MÁÉRT kettészakadása és az elmúlt év más érdekfeszítő eseményei kapcsán született írásai, értekezései és beszédei jelentek meg, emellett a könyv több érdekes interjút, dokumentumot is tartalmaz.
Duray Miklós nevéhez fűződő korábbi gyűjteményes kötetek után - mint a Kettős elnyomásban, Önrendelkezési kísérleteink, a Változások küszöbén valamint a Hazától a nemzetig - most nem több év termését, hanem csupán egyetlen év eseményeire reagáló dokumentumokat rendezett kötetbe a szerző, és tegyük hozzá, a szerkesztő is, aki nagyon alapos munkát végzett, és az írások sorrendje, fejezetekbe szerkesztése jó dramaturgiai érzékről tanúskodik. A kötet szerkesztője, Maleczki József írta a könyv zárszavát is.
Az első írás a Kossuth Rádió nagy sikerű Egy csepp emberség című műsorában elhangzott vallomás, amelyben Duray Miklós az édesanyjától kapott útravalót idézi, s a rádióban elhangzott gondolatait most fiának, Áron Bálintnak ajánlja.
A Himnusz születésének százhatvanadik évfordulója kapcsán Kölcsey Ferenc szülőfalujában, a sződemeteri református templomban mondott beszéddel indul a Nemzet és emlékezet fejezet. Figyelemreméltó Duray sokoldalúsága, és alapos felkészültsége egy-egy témakörben. Helyet kapott Szervátiusz Tibor szobrászművész életmű-kiállítására készült nyitóbeszéd, amelynek címe egyetlen mondatba sűríti Szervátiusz életútját: "A legszörnyűbb börtön az idegenek bitorolta szülőföld". A Selye János Egyetem megnyitása, a királyhelmeci Millenniumi dísztér, a március 15-i ünnepségek, a Szép Felvidékünk képeskönyv megjelenése is mind-mind megszólalásra ösztönözte a szerzőt.