Március 15. kevéssé ismert előzménye

Szemünk elõtt volt, de nem tudatosult. Petõfinek van egy jól ismert verse: Mit nem beszél az német? A vers az enyhén trágár, népies kiszólása miatt kamasz korunkban nagyon népszerû volt. De van benne két sor, amelyik fölött - legalábbis én - mindig átsiklottam anélkül, hogy a jelentésébe belegondoltam volna. Ez a két sor:
 
"Azt követeli a svábság,
Fizessük az adósságát."

A két sor magyarázatát számomra elõször egy 1942-ben kiadott könyv (Tempefõi:  Budapesten akkoriban, 1848-1849, Griff kiadó, Budapest, Felelõs kiadó: Tempefõi János) adta meg. (Késõbb került a kezembe Drábik János Uzsoracivilizációja, amelyik szintén foglalkozik vele.) Igen érdekes, mert szokatlan szempontból indítja könyvét. Felvázolja a korszak pénzügyi hátterét, és néhány igen érdekes információt ad. Az ország legfõbb bankja (ma emisszós banknak vagy jegybanknak mondanánk), az Osztrák Nemzeti Bank, magánbank. Magyarországon még csak fiókintézete sem volt, a papírpénz értéke a napoleoni háborúk óta folyamatosan romlik, a forgalomban levõ 200 milliónyi papírpénzre 20 milliónyi, apadó fedezet van. Mindenki fémpénzre (aminek nemesfém anyagértéke van) akarja váltani a birtokában levõ papírpénzt, amit az egész országban csak négy fiók pénzintézetnél tesznek meg.
 
Március elején Gyõr követe, Balogh Kornél kért szót, és a bankjegyek ügyében akart indítványt beterjeszteni. Annyira fontosnak tartották a kérdést, hogy Kossuth ennek a kérdésnek a megtárgyalása érdekében kérte, hogy vegyék le a napirendrõl az általa javasolt örökváltság kérdését. Vagyis a jobbágyság megszüntetésével kapcsolatos kérdésnél is fontosabbnak tartották ezt a kérdést. Evvel kapcsolatban merült fel elõször az önálló magyar nemzeti bank kérdése. „…önálló magyar fináncminisztériumot kell kívánnunk, mert különben a rólunk nélkülünk intézkedõ idegen hatalom pénzviszonyainkat végtelen zavarokba bonyolíthatja” – mondta Kossuth a témával kapcsolatos felszólalásában.
 
Ezt követõen került bele a március 15-i követelések közé 9. pontként a Nemzeti Bank követelése.
 
Emlékeztetõül 1848-ból:
 
Mit kíván a magyar nemzet?
 
Legyen béke, szabadság és egyetértés!
 
  1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
  2. Felelõs miniszteriumot Buda-Pesten.
  3. Évenkénti országgyûlést Pesten.
  4. Törvény elõtti egyenlõséget, polgári és vallási tekintetben.
  5. Nemzeti õrsereget.
  6. Közös teherviselést..
  7. Az úrbéri terhek megszûntetését.
  8. Esküdtszékeket, képviseletet egyenlõség alapján.
  9. Nemzeti bankot.
  10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, s a külföldieket vigyék el tõlünk.
  11. A politikai státusfoglyok bocsájtassanak szabadon.
  12. Kívánjuk az uniót Erdlélylyel.

Rasdi
Forrás: Valós történelem levelezõ lista