I. GEISA Kr.u. 1074
§ 76. Geisa akaratja ellen felveszi a' Királyságot. Kr.u. 1074
Salamon Király meggyőzettetvén, először Mosonba, onnét Posonba szaladott. Az Ország' Nagygyai pedig Székes-Fejérvárra egybe-gyülekezvén, Salamont mint Ország nyúgodalmának ártalmas felzavaróját, a' Királyságból köz-akarattal kirekesztik, helyébe Geisát I. Béla Királynak Fiját űltetik. Ez, valamint nem kereste, úgy fel sem akarta venni a' Királyságot; végtére még is sokaknak kérése által meggyőzettetvén, magára válalta az Ország gondviselését 1074-dik esztendőben. Salamon azomba Henrik Császárhoz folyamodik, tőle erőt kér, mellyel magát a' Királyságra viszsza tehesse. Hat erős Várnak bírtokát, és esztendőnként való adót ígére néki ezen reménylett segítségnek megnyeréséért. Henrik azonnal válagatott Katonákat kűld Posonba Salamonnak segítségére; de kevésre mehettek, mert Geisa mind az embereknek, mind pedig a' barmoknak éleményit az Ország széléről bellyebb takarítván, Henrik Katonáit éhség által viszsza menésre kénszerítette. Elhagyatván Henrik Császártól salamon, VII-dik Gergely Pápához folyamodott, a' ki a' helyett, hogy segítséget adott vólna néki, őtet levél által keményen megdorgálta, hogy Magyar-Országnak szabadságát Henrik Császárnál árúba botsátotta. Ezek után az Ország Nagygyai Geisát a' kit 1074-dik esztendőben Királynak választottak 1076-ban Székes-Fejérvárra vezetvén megkoronáztak.

§ 77. Geisa midőn Salamonnal egyességre akar lépni, e' világból kiszóllíttatik. Kr.u. 1077
Bóldogtalan időben viselte a' Királyságot Geisa, mivel sok ellenkezéseken kívűl, mellyek az Országnak nyúgodalmát felzavarták, Geisa Királyságának első esztendejében nagy éhség gyötrötte Magyar-Országot. Mind ezek az alkalmatlan esetek között is nagy gondja vólt néki az Isten-tisztelet' előbb-mozdítására, azért Vátz Városát megnagyobbítván, abban Bóldog Aszszony' tiszteletére ékes Templomot, előbb tett fogadása szerint építtetett. Nem külömben Budán a' Sz. Péter és Pál Apostolok' Templomát, melyet Sz. István kezde építeni, Geisa elvégezte. Garan vize mellett pedig Sz. Benedek' tiszteletére Templomot Klastrommal együtt épített, melyben Sz. Benedek Szerzeteseit helyheztette. Mind ezen szent foglalatosságok között, midőn Ország Gyűlésébe Szegszárdra menne, ott Desiderius' előbb Győri, akkor pedig Kalotsai Püspöknek prédikálását a' Templomban, mellyet éppen Karátsony napján a' békességről, és egygyességről tartott vala, nagy figyelemmel hallgatná, szentebb indúlatokra gerjede a' Király, és vége lévén a' prédikátziónak, a' világi renden lévő embereket ki parantsolá a' Templomból, egyedűl a Püspökök, és Egyházi renden lévő Méltóságok maraadtak ott, kiknek jelen létekben letérdepelvén a' Király, magát vétkesnek vallotta, hogy Salamontól mint törvényes Királytól az Országot elragadta vólna, kinyilatkoztatta eltökéllett szándékát, hogy kész vólna Salamonnak engedni az Országlást, tsak néki testvéreivel együtt, az előbbeni egyezés szerint harmad része az Országnak oda engedtetnék. A' Püspökök azontúl a' világi Fő Rendekkel közlik a' dolgot; közbenjárók rendeltetnek, kik által az egygyesség végbe-mehessen. Geisa azomba kevés holnapok alatt súlyos betegségbe esvén, ez életből állandóbb bóldogságba által-költözött 1077-dik esztendőben. Teste Vátzon temettetett el a' Bóldog Aszszony Templomában. Ezen Királyunk nemze vala néhány magzatokat, azoknak mindazonáltal, valamint a' Feleségének nevéről, kétséget nem szenvedhető feljegyzést nem találhattunk. Akkor időbéli leg-nevezetesebb Vitéz, Opus vólt.