|
 A hagyományőrző íjjal távlövő világrekorderünk, Mónus József újabb rekordkísérletre készül. A Solton május 19-én megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó alkalmával, a Duna fölött átívelő céllövéssel egy újabb világrekordot kísérel meg felállítani. Ezzel az 550 méter feletti lövéssel az őseink és különösen Solt fejedelem előtt kíván tisztelegni. A Solt Révbér-pusztán megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó már hagyománynak számít. A 2013-as ünnepnap a XI. Solti Pünkösdi Vigadalom keretében kerül megrendezésre, többek között a Révbéri Lovascentrum, a Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport közreműködésével és a Magyar-Turán Alapítvány támogatásával.
Solt Nagyfejedelem
Solt (Zolta) Nagyfejedelem Árpád vezérlő Nagyfejedelmünk legkisebb fia volt. A későbbi krónikák szerint Ő követte a fejedelmi székben Árpádot, miután bátyjai a hazáért vívott harcokban elestek. Legidősebb fivére Levente (Liüntika) az Al-Dunánál a honfoglalást biztosítva esett el. A dicsőséges 907-es pozsonyi csatában, és a csatát követően, pedig Tarhos (Tarhacsi), Üllő (Jelek) és Jutas (Jutocsa) hősi halált halt, majd később maga Árpád is. A krónikások szerint Solt lett a Nagyfejedelem, 40 évig uralkodott 907-től 947-ig. Nagyfejedelemségének tényét néhány történész kétségbe vonja, mindenesetre a magyar hagyományokban Nagyfejedelemként őrizzük emlékét. Ráadásul a későbbi Árpád-házi királyaink is az Ő vérvonalából származnak, hiszen fia a harcos és bölcs Taksony biztosan Nagyfejedelem lett, az Taksonynak a fia Géza fejedelem volt, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Fejedelmi központja a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig húzódott.
Solt település, mint hatalmi központ
A rendezvénynek helyszínt adó korábbi fejedelmi központ, a mai Solt város, az egykori Solt-szék Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is fennmaradt. A fejedelmi központban Géza fejedelem megkezdte a későbbi királyi birtok kiépítését. Solt volt az Árpád korban Fejér megye, Duna – Tisza közötti székhelye. A település külön érdekessége, hogy Soltnál nagy kiterjedésű avar temetőt is találtak 1983-ban.
A solti Tételhegyet egykor mocsarak vették körül, így jól védhető volt ez a stratégiailag fontos terület, mely kereskedelmi utak központjában helyezkedett el és fontos dunai átkelőhelyként is ismerték. Ezért számos történelmi korszakban is hatalmi központként szolgált. Több régészprofesszorunk szerint Solt – Tételhegy kora avar korban kagáni székhely lehetett. Természetesen a honfoglalás korszakából is szép leletek kerültek elő a Tételhegyről. A kutatókat máig foglalkoztató kérdés, a korai Árpád kori uralmi központjának meghatározása, a kalocsai érsekség, illetve Fejér megye és Solt székének kialakulása.
Hagyományőrzés
A helyi hagyományőrzők kezdeményezésére kerül megrendezésre a ötszörös világrekorder – hajdúnánási íjász – Mónus József rekordkísérlete. Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport nemrég alakult, és komoly megtiszteltetésnek vették, hogy Mónus József 2012. decemberében elfogadta a meghívást az íjászversenyükre, ekkor született meg a Duna átlövési rekordkísérlet ötlete.
A rendezők azt szeretnénk elérni, hogy a magyarság megismerje és átérezze dicső múltját, hogy tisztábban lássa saját történelmét, hogy büszke legyen őseire, és ezt a szellemiséget örökítse át utódaira. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy jöjjön el Soltra, és érezze jól magát a rendezvényen, és újra találjanak egymásra nemzettársaink!
Forrás: kurultaj.hu |
|
 Egyszer valaki azt mondta Grandpierre Atillának, hogy Amerikában mindenki olyan zenét szeretne játszani, mint ők, de nem tud, mert ott nincs meg hozzá a szellemi, történelmi háttér. Magyarország ugyanakkor erőt ad. A VHK üzenetein a titkosrendőrök is elgondolkodtak. Több mint egy évtized után adott ki tavaly év végén új lemezt a kultikus Vágtázó Halottkémek (VHK). A láthatóan és hallhatóan csúcsformában lévő zenekarral pécsi koncertjük után beszélgettünk többek között arról, hogyan lettek Jimi Hendrix-feldolgozás zenekar helyett Vágtázó Halottkémek, és hogyan vált 400 német magyarrá a Hunok csatája hatására. |
|
Bővebben...
|
 A Téka-díjat 2013-ban, január 26-án Szamosújváron – a Téka Alapítvány és a Kaláka Néptáncegyüttes 20 éves jubileumi gálaműsorán – Harangozó Imre néprajzkutató, az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke vette át. A három esztendeje alapított kitüntetéssel azoknak a tevékenységét ismerik el, akik évek során kitartóan és következetesen támogatták az alapítvány munkáját, nem csupán hivatali, hanem szoros emberi kapcsolatot is kiépítettek a mezőségi magyar közösséggel. Az elmúlt években a díjat Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója; Varga Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma főosztályvezetője; dr. Entz Géza, a Pro Professione Alapítvány elnöke; Goldschmied József, a Hungarofest Égtájak Irodájának volt igazgatója; valamint Kötő József erdélyi magyar politikus, Erdély magyar közéletének meghatározó személyisége kapta meg. Békés megyei újkígyósiként hogyan került kapcsolatba Mezőségben élő szamosújváriakkal – tettük fel az első kérdést Harangozó Imrének. |
|
Bővebben...
|
 Petőfi Sándor születésének 190. évfordulóján azzal az elhatározással emlékezünk meg a költőről, hogy nem nyugszunk bele eltűnésébe: földi maradványait felkutatjuk, és méltó módon eltemetjük a Haza földjébe. Szándékunk alátámasztására álljon itt az MVSZ Petőfi Sándor Bizottsága koordinátorának, az MVSZ elnökhelyettesének Fuksz Sándornak előadása, amely 2012. augusztus 19-én hangzott el a Magyarok VIII. Világkongresszusán, a Petőfi Sándornak szentelt konferencián. |
|
Bővebben...
|
.jpg) Molnár V. József 2012. június 23-án megkapta a Magyar Örökség Díjat. Ez az első olyan hivatalos elismerés, amely eddigi életművét a legmagasabb szinten értékelte. Az átadás helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia díszterme volt. Ez az első lépés afelé, hogy a hivatalos tudományosság végre komolyan vegye a magyar hagyomány és őstörténet kutatók immár több évtizedes munkásságának eredményeit. Reméljük, a sor folytatódik!
A díj átadásáról a Vezér Tv felvétele itt látható:
|
|
Bővebben...
|
 Négy önkéntes egy havi munkájának köszönhetően félezer újonnan digitalizált népmesével bővült a nepmese.hu oldalon az ESTi MeSe VáR. A honlap fenntartója, az Életfa Kulturális Alapítvány tavaly decemberben részt vett a munkaügyi központ békéscsabai kirendeltsége tavaly decemberben megtartott szociális állásbörzéjén. Itt 11-en jelentkeztek önkéntes munkára, a népmesék digitalizálásra az alapítvány a négy legalkalmasabbat választotta ki: Eke Krisztinát, Kalász Beátát, Ramotai Brigittát és Valkovszki Erikát. A szervezet velük egy hónapra kötött szerződést, őket szkennelésre is alkalmas nyomtatóval látta el.
Munkájuk eredményeként Benedek Elek klasszikusa: a Magyar mese- és mondavilág valamennyi szövege felkerült a honlapra, ezen túl bukovinai székely, illetve más népek meséivel is gazdagodott ez egyre látogatottabb honlap.
Az Életfa Kulturális Alapítvány ezúton is köszöni az önkéntesek értékes és lelkiismeretes munkáját!
|
 Ami Párizsnak az Eiffel-torony, Rómának a Colosseum, az nemcsak Makónak, hanem Magyarországnak az új makói gyógyfürdő épülete - fogalmazott Kovacsics Imre, az üzemeltető SPA Holding vezérigazgatója. Bár a gyermekét minden szülő dicséri, kétségtelen, hogy a Makovecz-féle új makói fürdő tényleg remek alkotás. |
|
Bővebben...
|
 Makovecz Imre Kossuth-díjas építész 2011. szeptember 27-én elhunyt. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke, a magyar organikus építészet Corvin-lánccal kitüntetett stílusteremtője 75 éves volt.
|
|
Bővebben...
|
 Békéscsaba környékének a népzenésze, a dévaványai születésű Kádár Ferenc, a Népművészet Mestere volt az, aki sokat adott, nem csupán szűkebb hazájának. Sárosi Bálint népzenekutatónak is kedvelt adatközlője volt, így megőrizve tudását az utókor számára is. Méltó szokás tehát, hogy a nevével fémjelzett versenyek népszerűek, így tisztelegve annak a sokoldalú embernek, aki a nádsípnak, a klarinétnak, a tárogatónak és a citerának egyaránt mesteri művelője volt. |
|
Bővebben...
|
.jpg) Sebestyén Márta október 19-én átvette az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székhelyén a Művész a békéért elnevezésű elismerést. A kitüntető címet a népdalénekesnőnek Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója adta át. A párizsi székhelyű szervezet Művész a békéért elismerését fennállása óta először kapta magyar művész.
|
|
Bővebben...
|
.JPG) A Magyarok Szövetsége október 9-én Mezőtúron rendezte meg a
Magyarok Vásárát, a kézművesek és őstermelők bemutatkozását.
A rendezvény kísérő programjaként bemutatót tartott a Békéscsabai
Baranta Csapat.
Mint azt Gyarmati Sándor, a csapat szóvivője az érdeklődők előtt
elmondta, a baranta hagyományos magyar harcművészet, amely
magába foglalja az íjászatot, a karikás ostor használatát, valamint
a lándzsával, a szablyával, a karddal, a bottal és a fokossal való
vívást, illetve a birkózás különböző ágait. A baranta célja, hogy
tagjai elsajátítsák a magyar kultúrát, így például a néptáncot, a
népi játékokat és a népdalt is. A Békéscsabai
Baranta Csapat 2008. októberében alakult meg Tóth Miklós
vezetésével. A csapat tagjai Békés megye több településén élnek,
számos rendezvényén szerepeltek már.
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>
|
|
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL |
itt 
és itt 
NEMZETI MÉDIA SZAK indul a SZENT KORONA SZABADEGYETEMEN – BUDAPEST !
Meg vagyok győződve, hogy az igaz értékektől megrészegedett költők, szentek önfeledt boldog kacagása döbbentheti meg, késztetheti megállásra, céljai újragondolására a fogyasztói, kufár világba belekeseredett emberek életét.
Kultúra
