 Szántai Lajos: A halál mellé telepedés archetipusa az ősfilozófiában című előadása 2013. február 18-án hétfőn 18 órakor lesz a Mátyás PINCESZÍNBEN (Budapest, IX. Mátyás u. 7.). Belépő 1000Ft |
 Nagy gazdasági válságok alatt és után, valamint pénz- és hitelszűke esetén is gyakran megoldásként merül fel a helyi fizetőeszköz bevezetése. A szakemberek egy része jó lokális gazdaságélénkítőnek tartja, mások szerint viszont több hátulütője is lehet a bevezetésüknek. Magyarországon jelenleg három helyi pénz működik, de több helyütt fontolgatják ilyen fizetőeszköz bevezetését. A már meglévő helyi pénzek, térségi utalványok kibocsátói most szakmai szervezet létrehozását tervezik Helyi Pénzek Szövetsége néven, amelyet március végén, Sopronban alapítanának meg. A helyszín nem véletlen: az első és eddig sikeresnek bizonyult hazai pénzhelyettesítő a 2010-ben forgalomba hozott soproni kékfrank.
|
|
Bővebben...
|
|
Írta: Molnár Lajos
|
|
Szakmai szervezetet hívnak életre a hazai úgynevezett helyi pénzek, térségi utalványok kibocsátói - erősítette meg az MTI értesülését az első magyarországi helyi pénz rendszer kialakítását és működtetését irányító soproni Perkovátz Tamás.
|
|
Bővebben...
|
|
2013. február 05. kedd, 13:33 |
 Molnár V. József előadás Szent László időszerűsége címmel 2013. február 11-én, hétfőn 18 órakor lesz a Mátyás PINCESZÍNBEN (Budapest, IX. Mátyás u. 7.). |
 A Téka-díjat 2013-ban, január 26-án Szamosújváron – a Téka Alapítvány és a Kaláka Néptáncegyüttes 20 éves jubileumi gálaműsorán – Harangozó Imre néprajzkutató, az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke vette át. A három esztendeje alapított kitüntetéssel azoknak a tevékenységét ismerik el, akik évek során kitartóan és következetesen támogatták az alapítvány munkáját, nem csupán hivatali, hanem szoros emberi kapcsolatot is kiépítettek a mezőségi magyar közösséggel. Az elmúlt években a díjat Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója; Varga Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma főosztályvezetője; dr. Entz Géza, a Pro Professione Alapítvány elnöke; Goldschmied József, a Hungarofest Égtájak Irodájának volt igazgatója; valamint Kötő József erdélyi magyar politikus, Erdély magyar közéletének meghatározó személyisége kapta meg. Békés megyei újkígyósiként hogyan került kapcsolatba Mezőségben élő szamosújváriakkal – tettük fel az első kérdést Harangozó Imrének. |
|
Bővebben...
|
 Életformát váltani nem könnyű, a romantikusnak tűnő vállalkozás mögött rengeteg munka és küzdelem áll. A fiatal balatonhenyei házaspár egybehangzóan állítja: nekik megérte változtatni.
Arra senki sem kapja fel a fejét, ha egy házaspár a hóna alá veszi a három gyermekét, és két kutyájával kivonul a fővárosi agglomerációból, hogy új életet kezdjen vidéken. De arra már igen, ha nemcsak maguknak álmodnak ökofarmot, hanem egy hagyományos falut szeretnének biofaluvá „átalakítani”, s olyan hús- és zöldségfeldolgozót üzemeltetni, amivel munkahelyet teremthetnek a helyieknek. Ezt a célt tűzte maga elé ugyanis Járosi Tamás és felesége, Lívia, amikor másfél évvel ezelőtt megvették a Káli-medencében fekvő Balatonhenye legszélső házát. Tudták, hogy nagy fába vágják a fejszéjüket, hiszen az életük ezentúl nem a toszkánai utazgatásokról és síelésekről szól elsősorban, hanem a napi 16 óra munkáról, az állatokról, a természet erőivel való kemény küzdelemről.
|
|
Bővebben...
|
 A Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúra világából című kötetet négy évtizednyi néprajzi kutatómunkám külön-külön, itthon és Magyarországon megjelent tanulmányaimból válogattam. Legtöbbjüket műhelymunkának, „laboratóriumi” elő- vagy utókísérletnek tartottam és tartom, hisz ezekre támaszkodva írtam és írhattam meg, mélyíthettem el az emberi sorsfordító szokások monográfiáit, a paraszti társadalom – legszámosabb közösségünk – szervező, irányító, szabályozó, rendtartó, akár „alkotmány”-nak is nevezhető kultúrájának foglalatait. Egyben kutatói, szakmai nyugtalanságom jelzései is: a gyűjtés és kutatás annyi meglepetéssel, nem ritkán ellentmondással járt életemben, hogy lezárható, kimerített témának semmit sem merészelek tekinteni. |
|
Bővebben...
|
 2013. február 1.
péntek 18 óra:
Ifj. Tompó László irodalomtörténész: Mindszenty bíboros életszentsége
Helyszín: Piliscsaba Templom tér 9. Klarisszaház - Művelődési Információs Központ és Könyvtár
2013. február 15.
péntek 18 óra:
Szántai Lajos kutató: Alba Regián innen és túl: A középkori fehérvári királytemetkezések szertartásainak titka
Helyszín: Pilisszántó Faluház Kossuth L. u. 88.
|
|
Bővebben...
|
 Egy kora bronzkori települést és egy temetőt találtak Kína nyugati részén, Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány Bortala járásban. A szakértők szerint az akkor ott élt nem-kínai népek páratlanul fejlett civilizációt teremtettek.
Az ujgurok lakóhelyén, az Altaj-hegység vonulatain belüli mongol autonóm járást a mongolok Arihangnak, a kínaiak Vencsüannak nevezik. A különleges leletet egy olyan virágzó völgyben találták, ahol különleges kövek emelkednek ki a földből, ezt a helyi mongolok lónyáj formájú köveknek hívnak.
|
|
Bővebben...
|
|
2013. január 23. szerda, 16:43 |
2013. március 3. vasárnap, 9.15 óra
 Bemutató kiránduláson a tanfolyamtól függetlenül bárki részt vehet, bejelentkezni nem szükséges.
Terepviszonyok között történő mozgás, csapatban történő mozgás, túlélő gyakorlatok, stb...
Találkozás: Pilisszántó buszvégállomás
Volánbusz menetrend: http://www.menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi, Árpád hídtól 8.30-kor indul a távolsági busz. Hétvégén más az indulás helye!
Túra hozzájárulás: 1.000.-Ft
Túlélő tanfolyam:
Jelentkezési határidő: 2013. február 27.
A tanfolyam hétköznapi ember számára van összeállítva, nem katonai kiképzés.
Elméleti-és gyakorlati oktatás, pl:
Túlélés stratégiája, túlélő felszerelés összeállítása, jeladás.
Csomók kötése, kötélen történő ereszkedés és mászás.
Nyugvóhely építése. |
|
Bővebben...
|
|
|
itt 
és itt 
Négy önkéntes egy havi munkájának köszönhetően félezer újonnan digitalizált népmesével bővült a 
NEMZETI MÉDIA SZAK indul a SZENT KORONA SZABADEGYETEMEN – BUDAPEST !
Meg vagyok győződve, hogy az igaz értékektől megrészegedett költők, szentek önfeledt boldog kacagása döbbentheti meg, késztetheti megállásra, céljai újragondolására a fogyasztói, kufár világba belekeseredett emberek életét.
A magyar vidék kedvelőinek Visnyeszéplak mára már fogalom: az önfenntartó csendes ökofalunak már kicsik és nagyok közt egyaránt híre ment az országban. A Zselicség szélén, a somogyi dombvidék keleti részén fekvő Visnyeszéplakon negyven évvel ezelőtt több mint ötszáz ember lakott. A 90-es évek elejére már csak harmincan maradtak hírmondónak a környék elszegényedése miatt. Ekkor azonban megváltozott a helyzet. Olyan emberek találtak rá erre a helyre, akik egy emberközpontú, hagyományokra épülő életmódra vágytak. Az önfenntartó falu és általában a falu legfontosabb jellemzőjének a helyi közösség összetartó erejét tartják. A látszat ellenére nem távolodtak el a mai világtól, egyszerűen megpróbálnak néhány dolgot másképpen csinálni, mint a többség és hiszik, hogy ez a többség javára is válik majd.