Mújdricza Péter
"A legfontosabb találmányok meghonosítását a legszegényebbek között kell elkezdenünk, mert a gazdagok úgyis megszerzik maguknak."
(Gandhi)
"A Falufejlesztési Népjóléti Program Egyesület (FNPE), az indiai Bihar állam Ranchi járásában létrehozott Krishi Gram Vikas Kendra alapítvány képességfejlesztő programjának magyar adaptálása céljából indiai támogatással 2003-ban alapított, politikától független, országos hatáskörű, nonprofit, civil szervezet. Elsődleges célja az elszegényedett falusi lakosság életfeltételeinek javítása önkéntes alapon működő, ingyenes, képességfejlesztő gyakorlati oktatással. A képességfejlesztő programok alanyai lehetnek a munkanélküli és szociális ellátásból kiszorult, de még munkaképes korú személyek, a pályakezdő, munkanélküli fiatalok, a munkanélküli és szociális segélyben részesülő - de közhasznú munkát nem végző - falusi emberek, nemre, származásra, nemzetiségi és kisebbségi hovatartozásra, valamint vallásra és világnézetre való tekintet nélkül."
Puskás Ferenc agrármérnök, feltaláló és ENSZ-szakértő, az FNPE elnöke ezzel vezette be a Magyar-Indiai Baráti Társaság felkérésére tartott előadását az uszkai kísérletről 2006. június 13-án Budapesten.1 Az FNPE elindítója mintegy 20 találmányt jegyez, elsősorban környezetvédelmi és szilikátipari technológiákban. Legsikeresebb találmányát, a világ legkopásállóbb kerámia burkolólapját 1974-ben Svájcban értékesítették. Másik, kiemelkedő felfedezése, hogy a kínai Sandung tartomány egyik timföldgyárában képződő barnaiszap-hulladékot - melynek gátak közé szorított hatalmas mennyisége a környező települések biztonságát veszélyeztette - a szomszédos erőmű pernyéjével megfelelő százalékban keverve új építőanyag hozható létre. A vályogvetéssel készített téglákban hidegen létrejött kötésnek köszönhetően a hagyományosan égetett agyagtégláknál kétszer-háromszor nagyobb szilárdságú anyaggal három nap múlva már falazni lehet. A kínaiak ezért abbahagyták a tartományban a téglagyárak építését, mert úgy gondolták: ha a hulladékból ilyen jó minőségű téglát lehet gyártani, nem szabad az agyagot, amelyen egyébként jó minőségű rizs terem, téglává égetni.
Az elmúlt évtizedek során Puskás Ferenc rendre felkereste találmányaival a hazai minisztériumok éppen aktuális tisztviselőit is, és bár egyesek olykor felismerték munkásságának társadalmi-gazdasági jelentőségét, nem állt érdekükben támogatni az elképzeléseket. Ezek után Puskás Ferenc úgy döntött, állami támogatás híján az ukrán határnál, a Szabolcs-Szatmár megyei Batár-patak mentén fekvő kis faluban, Uszkán baráti támogatással és önerőből próbálja megvalósítani a Falufejlesztési Népjóléti Program Egyesület elképzeléseit. A Gandhi-tanítvány Swaminatan professzor alapította indiai képességfejlesztő centrumok mintájára szervezett nonprofit vállalkozás alapját egy volt kisnemesi kúria és a hozzá tartozó nem egészen egy hektáros termő- és állattartó terület képezi. A birtokot Puskás Ferenc a 2000. évi tiszai ciánszennyezést előidéző nagybányai gátszakadás és a tervezett verespataki aranybánya ökológiailag katasztrofális működését ellenőrző és felülvizsgáló ENSZ-szakértői megbízásának honoráriumából vásárolta, majd felajánlotta az FNPE céljaira.
Forrás: Liget 2007/3
A teljes írás elolvasható itt: http://liget.grafium.hu:8180/liget/GetMu.jsp?id=070317&big=N
AZ USZKAI KÍSÉRLET
- Részletek
- Találatok: 6250