Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A Feltámadási menet idei útvonala a tavalyihoz képest kissé változik az új jelentkezések, meghívások miatt. Az ezt mutató táblázatunk adatai tehát egyelőre még változhatnak. Nagy nyilvánosságra (média, honlap) akkor hozzuk, ha megvan mindegyik stáció.
A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, s továbbá Árpádkori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. Benne rejlik e zarándoklat idejének - húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) - szimbolikája is. A kezdet egységét úgy fejezzük ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd délután 3 órakor válik ott ketté, s hozzuk át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket.
A Feltámadási menet létfeltétele, hogy 30-40 km-enként, az ún.stációtelepüléseken meglegyenek a helyi szervezők. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy plébánia, gyülekezet, lelkiségi közösség (Kolping-család, cserkészcsapat, keresztény/keresztyén férfi vagy nőegylet…) valamint világi közösség (például polgármester és segítői, huszárhagyomány-őrzők, polgári kör, kulturális egyesület) egyaránt végezte a helyi szervezést, vagy besegített.
Eddigi tapasztalataink alapján egy imitt-amott felmerülő ellenérvre is ki kell térnünk. Vannak olyan testvéreink, akik azt vallják, „nem sokat ér a szimbolikus tett a mai világban”. „Munkahely kell, tisztességes bér, tisztességes kamatú hitel, anyanyelvi oktatás minden szinten, effélékkel újítható meg a magyarság…” – mondják. Ez igaz is, csak vegyék mindehhez, hogy a lelket, az életbe vetett hitet, a közösséget, a nemzetet istenes közösségi ünnepek, erőfeszítések, áldozatvállalások erősítik, újítják meg. Ezekben gyökerezik az élet minden területére kiterjedő konkrét és praktikus lépések sora, amelyek a köznapi óhajtások megvalósulását is elősegíthetik. Egy példa: pontosan a 2005. évi feltámadási menetnek köszönhető egy határon inneni és egy határon túli magyar településnek az összefogása.
Az eddigi helyi szervezők némelyikében esetleg, bár ezt persze nem tudhatjuk, felmerülhet az a gondolat, különösen, ha a tavalyi fogadási ünnepük formálisra vagy kötelességteljesítés-ízűre sikeredett, hogy érdemes-e idén fáradozni ez ügyben? Hadd kérjük, és reméljük azért mégis az „igent”, mert lehet, hogy az idei lesz kegyelmekben gazdagabb; és mert lehet, hogy a tavalyi tapasztalatból csiholódna néhány olyan ötlet, amely az idei részvételük jobbá tételének kulcsa!
Mivel az idei lesz a negyedik Feltámadási menet, elvileg a megszokás kedvcsökkentő hatása is jelentkezhet. Ez ellen egy kis utánagondolás az alkalmas ellenszer: kiknek a bevonásával, megnyerésével, új lelkesedésük igénybevételével újítható meg a részvétel? – tehető fel segítő kérdésként.
Végül a Feltámadási menet egyik különös és nagyszerű kegyelméről külön is szólni kell: ma, amikor akkora nagy széthúzás tapasztalható mindenütt a Kárpát-medencében, csodálatos dolog, hogy katolikusok és protestánsok, nem tekintve a múltnak elválasztó történéseit, akár együtt egyszerre (például Csorna), akár egymást követő stáció gazdáiként (például Lövéte – Homoródújfalu) részesei ennek a krisztusi magyar cselekvésnek! A Feltámadási menetben részt véve ki-ki hite szerint erősíti a magyarság Éggel való szövetségét. Az ősi magyar, útnak indító mitikus „létminta” – Hunor és Magyar csodaszarvas követése – ma így valósulhat meg.
Egy stációtelepülési közösség konkrét teendői:
- A településükre beérkező, előttük lévő stációtelepülés menetét kell fogadniuk, és az átvett feltámadási jelvényt, zarándokkönyvet alkalmas helyen és módon másnapig tárolniuk. A szervezőknek ebből következően a következő stáció szervező csoportjával is előre fel kell venniük a kapcsolatot, hogy azok szintén megszervezhessék a menet ünnepélyes fogadását. (Mi minden szervező közösségnek megküldjük az előtte lévő és az utána következő szervező kör elérhetőségét, mihelyst ők megadták. Ha ők a tavalyiak volnának, közvetlenül is érdemes hozzájuk fordulni, mert a személyes kapcsolat már adott.)
A fogadási ünnepséget ki-ki a saját elképzelése szerint szervezi meg. (Összeköthető misével, istentisztelettel, rövidebb liturgiával, verssel, énekkel, beszéddel stb.) Egyet szeretnénk mégis nagyon ajánlani hozzá, egy marosvásárhelyi ötletet: a feltámadási jelvény átadásakor vagy a nagycsaládok, vagy a résztvevők gyermekei lehetnének a főszereplők, hiszen nemzetünk jövőjének letéteményesei a gyermekek!
Feltámadási menet szakaszát kinek-kinek meg kell szerveznie: kik viszik tovább tőlük a feltámadási jelvényt, mikor indulnak; mi az útvonal (ebbe földút is beleeshet); hol állnak meg pihenni; vagy közbenső települési közösséggel találkozni? Milyen formában zarándokolnak: gyalog, autókkal, busszal, kerékpáros csapatként, fogatokkal stb.? A gyalogos zarándoklatnak van tán a legmaradandóbb élménye, tapasztaltuk. Lehet „kombinált” is: az elindulás elején, a település határáig gyalog, onnét közlekedési eszközzel, vagy a következő stációtelepülés határáig közlekedési eszközzel, onnét gyalog. (Nálunk, zamárdiaknál úgy esett, hogy egy csapat végig gyalog ment, s úti célunk előtt 5-6 km-rel csatlakoztak hozzánk autókkal odajött falubelijeink.) A zarándoklat vagy menet formája függ továbbá attól, milyen a szervező közösség „ereje”, mit tud vállalni; munkanap van-e vagy munkaszüneti nap. Függ az útszakasz hosszától, az útvonalba eső közút forgalmasságától, az időjárástól, a résztvevők száma a szezonális mezőgazdasági munkáktól. Most már akadnak olyan szervezők, akik a saját és a következő stációtelepülés közötti településeket úgy vonják be a zarándoklatba, hogy nemcsak egy szalagot köttetnek fel velük útjuk során, hanem át is adják nekik a jelvényt, s azok viszik tovább frissében. Ebben az esetben tehát nem az előző stációtelepülés közössége érkezik meg a következő stációhelyre, hanem egy közbenső. Sőt, a közbenső akár továbbadhatja a következő közbensőnek is. Ez azért is jó megoldás, mert cselekvőleg sokkal többen vesznek részt a Feltámadási menetben, másrészt a 30-40 km-es fáradozás terhe így megoszlik. De ez esetben is érvényes, hogy még az adott naponkell a Feltámadási menetnek elérnie az új stációt! Az ilyen szervezés nyilván többletmunkával jár. (A nagyszerű szervezésnek köszönhetően például Fertőd - Kapuvár Csorna között mindegyik településen hol az iskolások, hol a plébániák, hol a polgármester, hol az iskolák fogadták az odaérkező menetet.) A szervezés része még, hogy a következő stációtelepülésre (vagy közbenső településre, ha cél) ért résztvevőik hazaszállítását is meg kell oldani.
A szalagokon üzenetképpen fontos idézet szerepelhet. Nekünk nagyon tetszik, hogy a felkötött szalagok túlnyomó többsége általában a helyi színeknek, helyi címernek felel meg.
Ha más felekezetű keresztények is élnek stációtelepülésükön, szeretettel ajánljuk a helyi szervezők figyelmébe, hogy őket is próbálják megnyerni a Feltámadási menet ügyének, és hívják meg őket a helyi ünnepségre! (Széppéldája az összefogásnak a hévízgyörki, ahol három felekezet – evangélikus, református és katolikus – közös ünnepe a Feltámadási menet odaérkezte. Hasonlóképpen, ha településükön van egyházi oktatási intézmény, diákjait, tanárait érdemes bevonni!) Többletszervezéssel a környékbeli települések követeit is meg lehet hívni a fogadóünnepségre vagy a menetbe.
Kérjük, ha mód van rá, készítsenek fényképet, digitális fényképet, filmfelvételt, mert szeretnénk a Feltámadási menetnek minél több mozzanatát minden résztvevő közösséggel megismertetni a képekből készített összefoglalóval. Továbbá a Duna Tv vallási szerkesztősége is tavaly ezekből az anyagokból állította össze a Feltámadási menetről az Isten kezében-sorozat pünkösd vasárnapi 25 perces műsorát. És reméljük, vallási híradójukban minden alkalommal idén szintúgy beszámolnak a menetről úgy, mint tavaly.
A szervezéshez, lebonyolításhoz biztos támaszt jelent, hogy a helyi szervezők mindig kapcsolatba tudnak lépni velünk, zamárdi főszervezőkkel. A következő telefonszámon vagyunk elérhetők: (00-36)-30-332-5009, 00-36-84-345035. Szolgálatba állított e-mail-ünk naponta olvasott: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Részvételi szándékukat illetően nagyon reménykedünk mielőbbi válaszukban!Annál is inkább, mert a 2 x 49 kárpát-medencei stációtelepülés beillesztése a Feltámadási menetbe nagyon nagy feladat.
Tavaly óta a http://www.bucsujaras.hu
Isten áldja Önöket! Dicsértessék a Jézus Krisztus!/ Áldás, Békesség!
A zamárdi r.kat. egyházközségi képviselők és a Polgári Egylet nevében: Gál Péter József sk
Postacím: Feltámadási menet – R. Kat. Egyházközség Képviselőtestülete
8621 Zamárdi, Fő u. 21.
A feltámadási menet 2008. évi útvonala
| Érkezések napja | felső ági közbenső helyek és stációk | alsó ági közbenső helyek és stációk |
| márc. 21-22 | Tihany | Zamárdi |
| 23. húsvét v | Balatonfüred - Veszprém | Andocs – Karád |
| 24. húsvét h | Várpalota | Balatonlelle- Fonyód - Keszthely |
| 25. k | Bánd | Csesztreg |
| 26. sz | Csehbánya | Milejszeg |
| 27. cs | Borszörcsök | Radamos |
| 28. p | Celldömölk | Becsehely |
| 29. szo | Répcelak | Csurgó↔Csurgónagymarton |
| 30. v | Iván | Berzence – Nagyatád |
| 31. h | Kőszeg | Bárdudvarnok - Visnyeszéplak |
| ápr. 1. k | Sopron | Szenna – Kaposvár- Baté - Nagyberki |
| 2. sz | Vitnyéd - Kapuvár | Dombóvár |
| 3. cs | Fertőboldogasszony – Mosonmagyaróvár | Bonyhád |
| 4. p | Farád/Csorna | Pécs |
| 5. szo | Szany | Palkonya |
| 6. v | Győr | Villány – Pélmonostor- Darázs - Kiskőszeg |
| 7. h | Dunaszerdahely | Bezdán – Bácskertes (Kupusina) |
| 8. k | Szimő - Kolon | Gombos - Doroszló |
| 9. sz | Zselíz - Felsőtúr | Nemesmiletics ↔ Őrszállás, Regőce |
| 10. cs | Garamkövesd – Helemba // Ipolybalog-Balassagyarmat | Csonoplya – B.gyulafalva - Ómoravica - Topolya |
| 11. p | Esztergom // Bussa | Temerin |
| 12. szo | Visegrád - Leányfalu – Szentendre// Somoskőújfalu | Zenta |
| 13. v | Buda- Pest - Kistarcsa // Pásztó | Horgos |
| 14. h | Mogyoród – Gödöllő – Hévízgyörk // Hatvan | Röszke – Szentmihály- Mihálytelek - Szeged |
| 15. k | Gyöngyös | Szentes |
| 16. sz | Eger - Kács | Békéscsaba |
| 17. cs | Görömböly-Miskolc | Újkígyós -Mezőkovácsháza |
| 18. p | Boldogkőváralja - Vizsoly | Kisiratos |
| 19. szo | Sátoraljaújhely | Arad |
| 20. v | Királyhelmec- Dobóruszka | Déva |
| 21. h | Nagyszelmenc - Szürte | Csernakeresztúr- Gyulafehérvár |
| 22. k | Beregszász | Magyarigen – Nagyenyed |
| 23. sz | Nagyszőlős | Magyarlapád |
| 24. cs | Nevetlenfalu - Szatmárnémeti | Magyarpéterfalva – Dicsőszentmárton/Szőkefalva |
| 25. p | Nagykároly | Medgyes |
| 26. szo | Érmihályfalva - Érsemjén | Segesvár |
| 27. v | Székelyhíd | Székelyvécke |
| 28. h | Nagyvárad | Szentháromság |
| 29. k | Élesd - Jegenye | Makfalva |
| 30. sz | Kisbács -Kolozsvár | Kibéd – Atyha - Székelylengyelfalva |
| máj. 1. cs | Torda | Székelyudvarhely –Kápolnásfalu/Szentegyházasfalu |
| 2. p | Marosludas | Lövéte |
| 3. szo | Marosvásárhely | Honoródújfalu - Barót- Nagybacon |
| 4. v | Szászrégen | Sepsiszentgyörgy |
| 5. h | Gödemesterháza – Maroshévíz | Uzon - Kézdivásárhely |
| 6. k | Ditró - Gyergyószárhegy | Kézdiszentlélek |
| 7. sz | Gyergyószentmiklós - Csíkszentdomokos | Kászonújfalu |
| 8. cs | Csíkkarcfalva - Csíkrákos | Csíkkozmás - Csíkszentmárton |
| 9. p | Madéfalva | Csíkszentkirály |