Kastl a történelem Bermuda háromszöge, ahol a történelem kínos évei eltűnnek? A náci idõkben elhurcolt és mind a mai napig elhallgatott 181 szlovén gyerek története után meddig marad fenn a magyar diákság ötvenéves múltja? Ki állít emléket az Iskolaalapító Magyar Iskolaegyesületnek, prof. Dr. Ádám György a Bajor Érdemrenddel kitüntetett pápai prelátusnak, Dr. Galambos Ireneus bencés-rendi szerzetesnek, Dr. Harangozó Ferenc és Dr.Valentiny Géza pápai prelátusoknak és mindazoknak, akik Kastl települést ismerté tették az egész világ elõtt?
Ist Kastl das „Bermuda-Dreieck” der Geschichte, wo die peinlichen Jahre der Geschichte verschwinden? Wie lange wird die fünzigjährige Vergangenheit der ungarischen Schülerschaft Bestand haben, wenn bis zum heutigen Tag die Geschichte der 181, während der Naziherrschaft verschleppten, slowenischen Kinder verschwiegen wird? Wer wird dem schulgründenden Ungarischen Schulverein ein Denkmal setzen, wer dem, mit dem Bayerischen Verdienstorden ausgezeichneten päpstlichen Prälaten, Herrn Mgr. Prof. Dr. György Ádám, wer dem Benediktiner Ordensmann Herrn Dr. Ireneus Galambos, den hochwürdigen Herren und päpstlichen Prälaten Dr. Ferenc Harangozó und Dr. Géza Valentiny und all denjenigen, die die Ortschaft Kastl vor der ganzen Welt bekannt gemacht haben?
Történelmünk azt mutatja, hogy ritkán száll a szentlélek a magyarság ügyére. Ha meg érinti, akkor is csak rövid ideig teszi. Egy ilyen üdvös pillanat volt az, amikor a nyugat-európai magyarság létrehozta egyetlen gimnáziumát itt a Kastl településen az egykori Bencés-rendi kolostorban. 2006-os év a Kastl Magyar Gimnázium történetének 48-ik ballagása. Negyvennyolcadik ballagás a magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján a németországi magyar kulturális évad közepén. Ez a gyorsan tovatűnõ pillanat a jelen. De most tekintsünk vissza a múltba, azért hogy láthassuk a jövõt!
Prof. Dr. Ádám György prelátus ─a Bajor Érdemrend egykori kitüntetettje, a nyugat-európai magyar ifjúság mentora és fõlelkésze, XVI. Benedek pápa barátja, és Mindszenty József bíboros közvetlen körébe tartozó jezsuita szerzetes─ alapította meg itt Németországban pontosabban Bajorországban a második világháború utáni elsõ nemzetközi gimnáziumot. Ezt a gimnáziumot nem valamiféle elõre kidolgozott pedagógiai program, vagy befektetõi érdek hívta életre hanem - a bolsevik diktatúra elöl menekültek emigrációs kényszere. Ebben az Alma Materben végzett a nyugati magyarság derékhada. Közel kétezer diák jutott bajor érettségihez. A Kastl Alma Materbõl kilépõ diákok életpályája meghatározó többségében sikeresnek mondható. Túlzás nélkül állítható, hogy a Kastl gimnázium magyar kultúra egyik legszebb és legnemzetközibb középfokú oktatási intézménye volt, amelyben tekintet nélkül a vallási hovatartozásra öt kontinens huszonkét országából tanultak diákok. Prof. Dr. Ádám György prelátus szellemi végrendeletének zárómondata így hangzik: „ADJA ISTEN, HOGY MÉLTÓAN KÉPVISELJÜK NÉPÜNKET ÉS KULTÚRÁNKAT AZ IDEGENBEN.”
Ez az iskola sokáig a határokon átívelõ magyar szellemi kultúra része volt és annak egyik intézményesített formájaként fél évszázad keresztül működött és ez által a magyar emigráció történetének elidegeníthetetlen értéke maradt. Itt a világ megannyi országában élõ magyar családok gyermekei és a magyar kultúra iránt érdeklõdõ különféle nemzetiségű diákok erõt merítettek a múltból, tudásukkal értéket teremtettek a jelennek, és tetteikkel tovább erõsítették az ezeréves bajor-magyar baráti kapcsolatokat. De ezen kívül még volt valami nagyon figyelemreméltó, az hogy eben az intézményben tanuló és végzett diákok egy-egy szilárd kövei voltak és maradtak, annak az útnak, amelyen végigjárt a közös Európa gondolata. Közel ötven év után végre fel kell tenni a kérdést! Mit hozott ennek a parányi településnek az életébe a mindig is nemzetközi tartalomban bõvelkedõ magyar gimnázium? Egyáltalán miért itt Kastlban jött létre ebben a kicsi és nem igazán jelentõs kelet-bajorországi településen a nyugat-európai emigráns magyarság egyetlen gimnáziuma? Az ideköltözködés hátterét sokáig homály borította. Akik tudták az igazi okot, azok közül már nagyon kevesen élnek. A gimnáziumalapító Magyar Iskolabizottság az ötvenes évek elejére több lehetõség közül válogathatott, hogy elhelyezze a menekült magyar fiatalok iskoláját. Kiváló tervek álltak rendelkezésre. Egy korszerűen felépítendõ gimnáziumhoz már a látványtervek is elkészültek. Váratlanul Dr. Ádám Györgyöt meghívták Bonnba egy bizalmas tárgyalásra. Ezután Dr. Ádám minden korábbi tervet félretéve Kastlban alapította meg a magyar gimnáziumot. Mi állhatott a bizalmas megbeszélés középpontjában? A kolostorerõd ezer évet átívelõ színes történelmi eseményei között van egy olyan gyászos fejezet, amelyet a szégyenérzet próbált és próbál a mai napig elrejteni az emlékezés elõl.
Kastlban 1942 és 1945 között náci gyermekbörtön volt, ahol Szlovéniából elhurcolt gyermekeket helyeztek el. Szüleiket haláltáborokban semmisítették meg. Az egykori gyermekfogoly prof. Janez Rmavc így emlékezik vissza: „a mi gyermekcsoportunkat csecsemõktõl a tizennyolc éves korú gyerekekig a bajorországi Oberpfalzban lévõ Kastl település egykori Bencés-rendi kolostorába deportálták. Ekkor 181-en voltunk gyerekek. Mindvégig tudtuk, hogy szüleinket kivégezték és csak magunkra, illetve egymásra számíthatunk. Ez a szörnyű tragédia szomorította meg egész gyermekkorunkat………” Tíz évvel a tragikus események után az1955-ös ambergi újságban azt írták, hogy a várban 1940 és 1951 között „Flüchtlings unterkunft” volt. Ez a fogalom igen távol áll egy náci gyermekbörtöntõl. A településtörténetében ez olvasható: 1935 Ein weiblicher Arbeitsdienst gesellt sich dazu. Ca. 50 Mädchen mussten ihren halbjährigen Arbeitsdienst ableisten, wo sie bei kinderreichen Familien und bäuerlichen Betrieben zum Einsatz kamen. Die geschlossene Unterkunft sorgte für nationalsozialistische Erziehung. Für beide Einrichtungen kommt das Ende. • 1946 - 1947 Die Vertreibung der Deutschen aus urdeutschen Landen des Ostens machte die Errichtung eines Flüchtlingslagers innerhalb der historischen Mauern erforderlich. Sechs - bis Achthundert und mehr Heimatvertriebene fanden vorübergehende Notaufnahme. 1951 Verlegung der öffentlichen Wasserleitung.
A jelen krónikásai mind a mai napig adósak a múltnak és az emlékezésnek. Tehát Kastlban levõ ezeréves épület-együttest nem csupán a történelem érintette meg, és hagyta ott nyomát szinte minden négyzetméteren, hanem bejárta falait a huszadik század aljas ösztöne is. A helyi és a távolabbi német politika ezt a tényt egyszerűen ki akarta radírozni a település történelembõl és meg nem történt eseményként kezelni. Mindenki hallgatott és hallgat. A tragikus éveket, egyszerűen kihagyták a település történetébõl! Egy évtizeddel késõbb elkövetkezett az évszázad második gyászos fejezete. A szovjet diktatúra elõl menekült magyar családok gyermekei leltek itt oltalomra. A hely, amely a negyvenes években gyermekek börtöne volt, az ötvenes évekre gyermekek reményévé és Alma Materévé vált. A gyermeki szenvedés egykori helyén létrejött az Európai Magyar Gimnázium, ahol a gyászos múltból a nemzetköziség és a mai értelemben vett európai értékrend már akkor szárba szökkent, amikor ez még az európai politika világában csak éppen csírázásnak indult. A magyar fiatalok nemzetközi gimnáziuma a hírhedt helybõl híres helyet teremtett.
Ötven év után már senki nem emlékezik a Kastl kolostorerõd történetének árnyékos fejezetére. A magyar fiatalok sikereikkel, az iskola pedig kulturális-diplomáciai eseményeivel fátylat borított a múltra. A magyar közösség kitisztította a település történelmi szennyesét. Kastl nemezközileg a magyarság elõtt fogalommá vált. Mit akarunk tenni? Továbbfejlesztve folytatni akarjuk azt, ami az Európai Magyar Gimnázium fél évszázada során bevált: az alapító atyák papok és szerzetesek a gimnázium számára kijelöltek – a múltat megõrizve megújulni. Ne felejtsük, hogy Az intézmény oktatói a nyolcvanas évek végéig egyén felé, mint egy adott egyéniség fordultak, ezáltal a személybõl személyiséget neveltek. A diákoktól soha nem azt kérdezték, hogy honnan jöttek, csupán azt, hogy merre tartanak. Ha útjukat és jövõjüket keresték, akkor azt a Kastl Alma Mater segített megtalálni. Az intézmény alapítói és meghatározó személyiségei nem csak hitvallásukkal, hanem személyükben is a keresztény vallási kultúra tanúságtevõi voltak. Útmutatást adtak egy egészséges, a társadalom felé kellõen nyitott életvitelhez. Ezt nem csupán, mint tételes követelményt írták elõ a diákok számára, hanem iskola ehhez egy mindennapos „életgyakorlatot” is nyújtott. A nyolcvanas évek végén átgondolatlan indulattal az egyházi személyeket kiszorították az intézménybõl. És ahol a hit kiszorul, ott a hitelesség is elvész! Elkezdõdött az intézmény romlása, majd erkölcsi és ezzel együtt járó szakmai leértékelõdése!
Van e vissza út? Van! A magyar kultúra e nyugati végvárát a nemzetközi és a XXI-ik század igénye szerint kell közös akarattal és összefogással átrendezni. A most elballagó fiatalok erõsítsenek abban a hitben, hogy a magyarságban még van annyi erõ és talán összetartozási érzés, hogy ezt az intézményt továbbra is képes lesz megõrizni a jelennek és az utókornak a magyarság javára. Magyarországon számtalan német nemzetiségi iskola működik. A magyar kultúra és oktatás és a Nyugat-Európában élõ magyarszármazású polgárok megalapozott igénye, hogy Nyugat-Európa egyetlen magyar kultúrát közvetítõ intézménye, amely az ifjúság számára kulturális híd kelet és nyugat között örökké álljon, és működõképessége fennmaradjon.
Bodó-Kirchsteuer Attila
II.Elnök
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Iskolaalapító Magyar Iskolabizottság Elnöksége