Német tudósok szerint Európa jövője, már ami az energiát illeti, a Földközi-tenger túloldalán, az észak-afrikai sivatagokban rejlik. Egy most nyilvánosságra került tanulmány szerint Észak-Afrikával és a Közel-Kelettel együttműködve Európa 2050-re teljesen kiküszöbölheti az atomenergiát, és minimálisra csökkentheti az olaj- és földgázfüggőséget az energiatermelésben, a három térség alternatív energiaforrásainak kiaknázásával.

A német kormány megrendelésére készült két tudományos elemzés is azt állítja: 50 éven belül megoldható volna Európa energiaproblémája, ráadásul veszélytelen és környezetbarát technológiával.

Gerhard Knies és Franz Trieb, a jelentések szerzõi az Észak-Afrika és a Közel-Kelet sivatagjaiban rendelkezésre álló hatalmas napenergia mennyiséget hasznosítanák.

A háztetõkön használatos napenergia-panelek helyett azonban egy másik technológiát, az úgynevezett concentrated solar power, vagyis koncentrált napenergia rendszert használnák.

Ez gyakorlatilag hatalmas tükrökbõl áll, amelyek a nap sugarait egy gázt, vagy folyadékot tartalmazó tartályra összpontosítják, 400 Celsius fokra melegítve azt. Az így keletkezõ gõzbõl egyszerű gõzturbinákban nyernek áramot.

Gerhard Knies és Franz Trieb számításai szerint a világ teljes energiaszükségletét fedezni lehetne, ha a Föld sivatagjainak csupán fél százalékát beépítenék ilyen naperõművekkel.

Édesvizet is termel


A koncentrált napenergia rendszernek azonban más kapcsolódó hasznuk is van. Melléktermékként például édesvizet állítanak elõ, ami a sivatagokban különösen nagy érték, és akár a tükrök árnyékában kialakítható veteményesek öntözésére is használható.

A rendszer ráadásul hideg vizet is képes termelni, amely légkondicionálást is biztosíthat a közeli városok lakóinak.

Ráadásul a rendszer nem csak napsütésben működik, hiszen a forró folyadék tárolásával naplemente után még órákon keresztül működtethetõek a gõzturbinák.

Versenyképes az olajjal és a földgázzal is

A két német tudós szerint a napenergia-rendszer egy hordó kõolajból nyert energiát egységként véve 50 dollárba kerül, ami már most is versenyképessé teszi az olajjal. Becsléseik szerint a hatalmas tükrök nagyüzemi termelésének megindulásával a költségek 20 dollárra csökkenhetnek.

Bár a koncentrált napenergia-rendszer a termelés szempontjából többe kerül a földgáznál, azonban ha a járulékos hasznokat - az édesvíz, a növénytermesztés és a légkondicionálás lehetõsége - is beleszámítjuk, versenyképes a gázzal - állítják a tudósok.

Elektromos hálózat Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet között

Kérdés persze, hogy az energia hogyan jutna el a sivatagokból Európába. Erre a két szakértõ egy hatalmas, nagyfeszültségű egyenáramú hálózat kiépítését javasolja, ami összekötné Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet országait.

Minden állam ebbe a rendszerbe táplálná be alternatív forrásból létrehozott energiáját. A sivatagi napenergia mellé így például a brit szélenergia, a norvég vízenergia, illetve a közép-európai biomassza- és geotermikus energia is bekerülne.

Az egyenáramú hálózatban csak kevés energia veszne el "szállítás" közben, a szakemberek szerint ezer kilométerként 3 százalék.

"Teljes mértékben megvalósítható és költséghatékony lehet a napenergiából nyert elektromos áram szállítása nagy távolságokon keresztül is. A szállítást is beleszámolva, a napenergia importálása a legolcsóbb energiaforrások között lehet Európa számára" - hangsúlyozza Gerhard Knies.

A szén-dioxid kibocsátását is csökkentené

Ráadásul ezzel a megoldással 2050-re a térség 70 százalékkal tudná csökkenteni a globális felmelegedésért felelõssé tett szén-dioxid kibocsátását is.

Az ötlet köré már egy tudományos társaság is szervezõdött. A Trans-Mediterranean Renewable Energy Cooperation (Földközi-tengeri Térségbeli Megújuló Energia Együttműködés) tagjai azt remélik, hogy Németország jövõre esedékes EU-elnöksége idején Angela Merkel német kancellár hangsúlyosan fellép majd a hálózat megvalósulásának érdekében.

Forrás: inforadio.hu