A Városi Kertek Egyesületének vezetője szerint egyre népszerűbbek a lakótelepen megvalósítható közösségi mintakertek, Kispest és Óbuda után a szentendrei önkormányzat készül megállapodást kötni az effajta "zöld szigetek" létrehozását szervező civil szervezettel.
 
Rosta Gábor főiskolai tanár, az egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kihasználatlan önkormányzati tulajdonú területeken kialakított, általában ezer négyzetméteres kertek egyenként 25-30, panellakásban élő családnak adnak lehetőséget, hogy kétkezi munkával belekóstoljanak a "mini gazdálkodás" örömeibe.
 
Véleménye szerint azonban jóval többről van szó, mint néhány kilogrammnyi saját ültetésű zöldség termesztéséről, e városi kertek ugyanis a közösségi élet újraindításának színterei is. Itt ugyanis megkerülhetetlen az együttműködés, a növényvédelem, a földcsere, a trágya beszerzése, az elültetendő magvak kiválasztása, a kútvízzel való spórolás közös feladat - említett példákat a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a részvevők tolerancia-készsége is sokat csiszolódhat.
 
Rosta Gábor elmondta, hogy Budapesten elsőként a XIX. kerületi önkormányzat ismerte fel: néhány millió forintos támogatással és területek átadásával több tucatnyi kispesti lakos életminőségén javíthat. Az egyesület közreműködésével létrehozott első, 26 kis egységből álló mintakert után két újabb "zöld szigetet" alakítottak ki.
 
A kispesti példát a III. kerületi önkormányzat követte, finanszírozta a békásmegyeri lakótelepen két éve működő "Békási kert" megépítését. A bekerített, rendben tartott, egyenként hét négyzetméternyi parcellák látványa a környékbeliek kertészkedési kedvét is meghozta, jelenleg az Árpád fejedelem úti lakótelepén áll előkészítés alatt egy újabb közösségi "zöld sziget" - ismertette az egyesület vezetője.
 
Szentendrén - amennyiben sikerül a megállapodás az önkormányzat és az egyesület között - a püspökmajori lakótelepen valósulhat meg közösségi kert. E helyek iránt mindenhol nagy az érdeklődés, a Békási kertnél például hetven jelentkező várja, hogy parcellához jutva bekerülhessen a közösségbe - mondta Rosta Gábor.
 
A Zsigmond Király Főiskolán válságmenedzsmentet oktató szakember közlése szerint a közösségi kert mozgalom a világ több nagy városában szó szerint virágzik, New Yorkban például több mint 1400 ilyen kertészetet tartanak számon. A városi mezőgazdaság ezen szigetei főként a világháborúk idején terjedtek el, amikor az élelmiszer-ellátás bizonytalanná vált. Londonban, Berlinben és más metropolisokban azóta is sok ezer embernél a városi létforma részévé vált az önkéntes mezőgazdasági munka ezen formája - mondta Rosta Gábor.
 
 
szöveg: MTI
Fotó: tesz2000.hu