Hírlevél
Kövesd híreinket
itt,
itt 
és itt 
itt,
itt és itt Bejelentkezés
Négy önkéntes egy havi munkájának köszönhetően félezer újonnan digitalizált népmesével bővült a 
NEMZETI MÉDIA SZAK indul a SZENT KORONA SZABADEGYETEMEN – BUDAPEST !
Meg vagyok győződve, hogy az igaz értékektől megrészegedett költők, szentek önfeledt boldog kacagása döbbentheti meg, késztetheti megállásra, céljai újragondolására a fogyasztói, kufár világba belekeseredett emberek életét.Szolgáltatások
| Eseménynaptár |
| Életfa lapcsalád |
| Partner oldalak |
| Hivatkozások |
| Kapcsolat |
| Hírkezelés |
QR-kód
Kezdőoldal 
Ajánló Kiadvány A csíksomlyói Salvator-kápolna titka
Ajánló Kiadvány A csíksomlyói Salvator-kápolna titka
Ajánló
Életünk
Hírek
Filmtár
Kapcsolódó cikkek
| A csíksomlyói Salvator-kápolna titka |
 |
 |
 |
 Németh Zsolt: Fénytemplom a Kis-Somlyón – a csíksomlyói Salvator-kápolna titka című könyvének bemutatóját 2012. május 22-én 17 óra 30 perces kezdettel a Szabó Dezső Katakombaszínházban (Budapest, V. Szabadság tér 2.) tartják meg.
Bevezetőt mond: Papp Lajos professzor, az orvostudományok doktora
Laudáció: Grandpierre Atilla csillagász, a fizika tudomány kandidátusa
A Salvator-kápolna Csíksomlyó legrégebbi fennálló épülete, hosszú évszázadok óta a zarándoklatok célpontja, a kegyterület spirituális szíve. A közelében van a pünkösdi Eseménysort megkoronázó hajnali napbanézés hagyományos helyszíne. A jelek szerint régebben az épület még ennél is jelentősebb fénymisztériumok színtere volt. Szentélye kicsiny ablakainak különlegesen kiképzett rézsű rendszeréről Vécsey Gyula csíkszeredai mérnök vette észre az 1970-es években, hogy a napkelte-irányokat jelöli ki az évkör fontos napjain.
Munkáját Németh Zsolt, a fizika tudomány kandidátusa, a Kárpát-medence középkori templomainak avatott kutatója folytatta, melynek Eredményeit e kötetben teszi közzé. A rézsűk által kijelölt irányok között Csillagnyugvásokéit is azonosított, amelyek segítségével az első évezred második felére datálja a kápolna első fázisának készülési idejét. Egyes építészeti megoldásai alapján arra következtet, hogy a maga korában szakrális tevékenységnek minősülő csillagászati megfigyelések célját szolgálta elsődlegesen.
A hely ereje és szentsége, bár átalakult, ma is töretlen, a hajdani csillagászati megfigyelések pedig a pünkösdi napbanézésekben élnek tovább. A kötet megismerteti
az olvasót Babba Mária alakjával és művelődéstörténeti-néprajzi „holdudvarával” is, amibe tökéletesen illeszkedik az általa uralt égitestek mozgását figyelemmel kísérő
Hatalmas csillagászati és mérnöki tudásról tanúskodó fénytemplom. A könyvben foglalt eredmények ismét rávilágítanak arra, hogy középkori szent helyeink működésrendje nem értelmezhető a maga teljességében a bennük megmutatkozó fény járásának megismerése nélkül.
A Szabó Béla és Fábi János felvételeivel, és magyarázó ábrákkal gazdagon illusztrált kötet a szombathelyi B. K. L. Kiadó gondozásában jelent meg.
|