 Grandpierre Atilla: Az Élő Világegyetem könyve,2012,újragondolt változat, Titokfejtő könyvkiadó
Életünk meghatározó alapja, belső hajtóereje és végső színtere a Természet. A természetes világszemlélet a józan ész alapján igyekszik képet alkotni az Emberről, a Természetről és az Ember helyéről a Természetben. Ehhez először is a józan észt világítja meg. A józan ész az elfogulatlan, tiszta gondolkodás, amely rálátást biztosít a lényegre, szemben azokkal a részletekben elmerülő tudósokkal, akik a fától nem látják az erdőt.
|
|
Bővebben...
|
 Pósa Pál András: Szakrális terek radiesztéziai felmérése I-II.
A könyv, amelyet kezünkben tartunk, több szempontból is alapműnek tekinthető. Az általa tárgyalt építészeti és egyéb alkotások számosságát tekintve éppúgy ilyenként kell üdvözölnünk, mint az alkalmazott módszer újszerűségét figyelembe véve. Sem gyakorló építészt, sem építészettörténészt nem engednék ki az egyetemről, amíg alaposan át nem tanulmányozta. Miről is szól ez a könyv? Rövidre fogva: a magyarországi szakrális építészet múltbéli és jelenkori legfontosabb emlékeinek számbavételére és radiesztéziai szempontok szerint történő elemzésére vállalkozik. Hézagpótló és egyben úttörő jelentőségű, bizonyos vonatkozásokban pedig teljességre törekvő mű! Nemcsak keresztény templomokról van itt szó, és nemcsak templomokról. Megidéztetnek a krisnások, a buddhisták, az iszlám hívei, az ortodox és a neológ zsidók; a templomok mellett kápolnák, imaházak, sztúpák, ravatalozók, zsinagógák válnak vizsgálat tárgyává, ókori, közép- és újkori építmények, sőt épülőfélben lévők is. Mithrász- és Ízisz-szentély, Makovecz Imre két temploma ... Továbbá: egyéb szakrális objektumok, a Szent Koronán kezdve, a Szent Jobbon, a Szent László-hermán, a máriapócsi Madonnán át a jászberényi Lehel-kürtig. Azután: egyes sírjelek és egész temetők, paraszti porták, haranglábak. |
|
Bővebben...
|
 Cey-Bert Róbert Gyula „Attila, a hun üzenet” című könyvével Attila, a V. században élt hun uralkodó személye körül felmerült kérdések tisztázásra vállalkozott. Megcáfolni igyekszik azon ókori híradásokat, melyek szerzői Attiláról és népéről barbár képet festettek, ugyanakkor elemzésnek veti alá az új történelmi ismeretek Attila-kritikáit is, így festve valósághű képet az uralkodóról. Dr. Cey-Bert Róbert Gyula (1938- ) őstörténész, a mélylélektani és jelképfilozófiai kutatások szaktekintélyeként vált ismertté. A gasztronómia és a borok történetének szimbolikai kutatásának világszerte elismert alakja. Emellett történelmünk, és azon belül a magyar ősvallás elhivatott kutatója, évtizedek óta foglalkozik népünk eredetének megismerésével és megismertetésével.
|
|
Bővebben...
|
 A Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúra világából című kötetet négy évtizednyi néprajzi kutatómunkám külön-külön, itthon és Magyarországon megjelent tanulmányaimból válogattam. Legtöbbjüket műhelymunkának, „laboratóriumi” elő- vagy utókísérletnek tartottam és tartom, hisz ezekre támaszkodva írtam és írhattam meg, mélyíthettem el az emberi sorsfordító szokások monográfiáit, a paraszti társadalom – legszámosabb közösségünk – szervező, irányító, szabályozó, rendtartó, akár „alkotmány”-nak is nevezhető kultúrájának foglalatait. Egyben kutatói, szakmai nyugtalanságom jelzései is: a gyűjtés és kutatás annyi meglepetéssel, nem ritkán ellentmondással járt életemben, hogy lezárható, kimerített témának semmit sem merészelek tekinteni. |
|
Bővebben...
|
 Ha az ember valamivel vagy valakivel igazán közeli, bensőséges kapcsolatba óhajt kerülni, akkor az útja a szépen keresztül vezet. A cél és az út is maga a szép: a kedves és igaz szó, a segítő cselekedet, a hálaadás, a szent és a szerelmes találkozás. A hitet is az esztétikum teljesíti ki. „Aki szépen énekel, kétszeresen imádkozik.” Ezt a szólásmondást Dsupin Pál népzenész idézi Bárdosi Ildikó új szólólemezének a borítóján. Ők és még néhány zenésztársuk adventi, karácsonyi és újévi népdalokat adtak közre Megjövendölve volt régen címmel.
|
|
Bővebben...
|
 A somogyi herceg 959-ben született? És fel se négyelték? Ha meg is ölték, akkor sem István parancsára? Sosem volt pogány a magyar és a Kárpát-medence az őshaza?
1. állítás: Koppány születési éve: 959
Onody Gyula mezőgazdasági gépészmérnök, Balatonszabadiban él, számos verset írt Koppányról, a Polgárinfó szerkesztője, a weblap helyi, balatonszabadi oldalát is írja. Maurer Teodóra tanító, nyelvtanár, jelenleg könyvtáros Szántódon. Osztálytársak voltak a siófoki Perczel Mór Gimnáziumban és nemrég éppen egy osztálytalálkozón döbbentek rá, hogy érdeklődési körük közel áll egymáshoz. Koppány, Somogy hercege – ez a címe most megjelent kötetüknek.
|
|
Bővebben...
|
 Jobb kezében aranyalma,Bal kezében aranyvessző;
Fel-felhajtja, megzúdítja,
Zúg az erdő, zeng a mező.
A teremtett világgal együtt köszöntve Jézust, a Fényfit, szívből jövő ének- s zeneszóval nekünk is átnyújtja most második karácsonyi lemezét a magyar énekmondó- és népdalhagyomány útját híven járó Kecskés együttes. A XV-XIX. században kódexekben és énekes gyűjteményekben lejegyzett adventi és karácsonyi imádságainkat, énekeinket korabeli hangszereken (furulyákon, dudán, zergekürtön, lanton, kobzon, hárfán, tekerőn) szólaltatják meg. Velük együtt csendülnek fel népdalaink és népi betlehemeseink égig érő dallamai. Zenélésük hagyja, hogy Kárpát-medencei zenei-énekes hagyományunk a maga folytonos egységében megmutatkozzék.
|
|
Bővebben...
|
 Obrusánszky Borbála: Szkíta-hun régmúltból székely-magyar jövendő című kötetét 2012. október 15-én 18 órától mutatják be Budapesten a Király utca 26. szám alatt, a VAM Design Center szkíta aranykincseket felvonultató tárlatán. című kötetét 2012. október 15-én 18 órától mutatják be Budapesten a Király utca 26. szám alatt, a VAM Design Center szkíta aranykincseket felvonultató tárlatán. |
|
Bővebben...
|
 A Szkíta olvasókönyv egy nagy múltú, hős népnek állít emléket, amelyik ott bábáskodott az emberi civilizáció és kultúra bölcsőjénél. Krónikáink, gesztáink, régi történetíróink vallották az úgynevezett „szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot”, vagyis közös eredetünket e titokzatos, s ősi múltunkhoz ezer szállal kötődő, velünk letagadhatatlan fizikai-lelki-szellemi kapcsolatban lévő néppel. Ezt a dicső, ősi múltat kellett hát eltakarítani az útból, s ezt a mítoszok és héroszok koráig nyúló nemzeti gyökérzetet elvágni, hogy a magyarellenes politikai tényezők a több ezer éves, nemzedékről nemzedékre átörökített eredettudattól megfosszanak bennünket a halszagú finnugor rokonság érdekében. |
|
Bővebben...
|
 A székelység történetéről szóló első tankönyvet hatodikos, hetedikes diákoknak ajánlják, egyelőre azok az iskolák kapták meg, amelyek igényelték, de néhány hónap múlva, a könyváruházak polcain is meg fog jelenni a kézikönyvként is kiválóan beváló kötet.
|
|
Bővebben...
|
|
|
itt 
és itt 
Négy önkéntes egy havi munkájának köszönhetően félezer újonnan digitalizált népmesével bővült a 
NEMZETI MÉDIA SZAK indul a SZENT KORONA SZABADEGYETEMEN – BUDAPEST !
Meg vagyok győződve, hogy az igaz értékektől megrészegedett költők, szentek önfeledt boldog kacagása döbbentheti meg, késztetheti megállásra, céljai újragondolására a fogyasztói, kufár világba belekeseredett emberek életét.
Ajánló 
„A ég mennyezeti” kiadvány egyedülálló összegzése a hazai festett kazettás templomi mennyezetek főbb vonásainak. Pap Gábor (1939- ) művészettörténész, tanár. Egyetemi tanulmányait a ELTE Bölcsészettudományi karának magyar-művészettörténet szakán végezte. Életét meghatározta a művészetek, főképp a képzőművészet iránti elköteleződés. Az egyetemes emberi művelődés szemszögéből egyedülálló jelentőségű fejezetét képviselik a magyar művészettörténelemnek a festett kazettás mennyezetek. Pap Gábor „Az ég mennyezetei” című könyvében ezen festett kazettás mennyezetek szemet gyönyörködtető honi alkotásaival ismerteti meg az olvasót. A festett kazettás mennyezetek a magyar népművészet és egyházi művészet kiemelkedő alkotásai. Elsősorban a református és unitárius gyülekezetek templomainak falát díszítő motívumokról van szó. A reformáció korában Magyarországon is fokozatosan felerősödött a templomok díszítettsége, a fatábla és karzat festészet mellett megjelentek és egyre inkább elterjedtek a mennyezet kazettáit díszítő képek. Eredeti forrásuk az itáliai reneszánsz táblafestészet. A kazettás mennyezetek gazdag motívumkincse szorosan egybefonódik más hazai népművészeti alkotások díszítő elemeivel is.