 2013. MÁJUS 25. 14.00 – 20.00 óráig - SZENT KORONA DÉLUTÁNOK
MINDEN HÓNAPBAN EGY SZOMBAT DÉLUTÁN BUDAKALÁSZON
Szervező: Budakalászi Kós Károly Művelődési ház és Könyvtár - Belépőjegy: 800 Ft
Büfé és kézművesvásár !
A TITOKZATOS SZENT KORONA
Házigazda és állandó előadó:
Dr. VARGA TIBOR, a Szent Korona Szabadegyetem alapítója
|
|
Bővebben...
|
 Mark Boyle készpénz és hitelkártya nélkül, a saját erejében és találékonyságában bízva vágott bele egy kísérletbe, amelyről kiderült, hogy tulajdonképpen maga az élet. Semmit sem vásárolt, és semmit sem költött két éven át. Azt álltja, még soha sem érezte magát olyan boldognak és egészségesnek, mint amikor pénz nélkül élt. Ha lennének gyerekei, kicsit máshogy csinálná, de szerinte az igazán elszántak előtt nem lehet akadály, hogy az életükben véget vessenek a pénz uralmának. |
|
Bővebben...
|
 Bizonyára sokan ismerik már a neten elérhető, Ruth Stout konyhakertjéről szóló videót. A film több mint érdekes. Egy életpályát bemutatva ad hírt arról, miként lett az idős hölgy „egyszerű” kertész. De hogy is kezdődött története? A „talaj-megművelési” módszereiről híres Ruth, mondhatnánk, akarva-akaratlanul csöppent bele a házi agráriumba, mikor férjével vidékre költözött, kialakítván egy olyan módszert, melynek aztán csodájára járt az egész világ, igen sok követőt maga után vonva. Bár csak tíz perce volt még a frissen vásárolt birtokon hősünk, körültekintve a kertben, azonnal magával ragadta a kertészkedés gondolata. Annak ellenére, hogy fogalma se volt arról, mit is takar valójában a földművelés. |
|
Bővebben...
|
 CSALÁDI ÉLMÉNYEK DÁNFOKON: HONISMERETI ÉS ÉLETMÓD TÁBOR
2013. július 15-19 időpontban (5 nap 4 éjszaka bentlakással, esetleg a környékben élőknek bejárással.)
Helyszín: Békés, Dánfoki Üdülőközpont
|
|
Bővebben...
|
 Él egy kis közösség a második legnagyobb görög szigeten. Tagjai hátat fordítottak a modern társadalomnak, jurtába költöztek, igyekeznek önellátókká válni. Maguk termelik élelmiszerüket, maguk oldják meg fűtésüket és energiaellátásukat, lecsatlakoztak az áramszolgáltatásról. Levélben mondták el az [origo]-nak, hogyan próbálják megváltoztatni a világot. Aposztolosz Szianosz volt athéni webdizájnernek és három barátjának elege lett a gazdasági válságból. Elegük lett abból, hogy mindig csak a nehézségekről esik szó, le akarták rázni a félelmet, a tehetetlenséget, a veszteségeket. Elegük lett abból, hogy a politikusoktól várják a változást. Ezért úgy döntöttek, ők maguk lesznek a változás, amelyet el szeretnének érni a világban. Három éve önfenntartó közösséget alapítottak a görögországi Évia szigetén. |
|
Bővebben...
|
 Hányszor látta egy magyar király a Szent Koronát? Életében csak pár alkalommal, hiszen a korona a történetének 99 százalékát egy láda mélyén töltötte. A Szent Korona nem egy érdekes műtárgy volt, hanem maga az ország, önállóságunk egyik záloga. Előzetes Pálffy Géza történész kutatócsoportjának új eredményeiből, amelyek az utolsó koronázás 100. évfordulóján, 2016-ban megrendezendő nagy kiállításon is megjelennek. |
|
Bővebben...
|
 A hagyományőrző íjjal távlövő világrekorderünk, Mónus József újabb rekordkísérletre készül. A Solton május 19-én megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó alkalmával, a Duna fölött átívelő céllövéssel egy újabb világrekordot kísérel meg felállítani. Ezzel az 550 méter feletti lövéssel az őseink és különösen Solt fejedelem előtt kíván tisztelegni. A Solt Révbér-pusztán megrendezésre kerülő Solt Nagyfejedelem Emléktalálkozó már hagyománynak számít. A 2013-as ünnepnap a XI. Solti Pünkösdi Vigadalom keretében kerül megrendezésre, többek között a Révbéri Lovascentrum, a Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport közreműködésével és a Magyar-Turán Alapítvány támogatásával.
Solt Nagyfejedelem
Solt (Zolta) Nagyfejedelem Árpád vezérlő Nagyfejedelmünk legkisebb fia volt. A későbbi krónikák szerint Ő követte a fejedelmi székben Árpádot, miután bátyjai a hazáért vívott harcokban elestek. Legidősebb fivére Levente (Liüntika) az Al-Dunánál a honfoglalást biztosítva esett el. A dicsőséges 907-es pozsonyi csatában, és a csatát követően, pedig Tarhos (Tarhacsi), Üllő (Jelek) és Jutas (Jutocsa) hősi halált halt, majd később maga Árpád is. A krónikások szerint Solt lett a Nagyfejedelem, 40 évig uralkodott 907-től 947-ig. Nagyfejedelemségének tényét néhány történész kétségbe vonja, mindenesetre a magyar hagyományokban Nagyfejedelemként őrizzük emlékét. Ráadásul a későbbi Árpád-házi királyaink is az Ő vérvonalából származnak, hiszen fia a harcos és bölcs Taksony biztosan Nagyfejedelem lett, az Taksonynak a fia Géza fejedelem volt, az ő fia pedig Vajk, a későbbi I. István király. Fejedelmi központja a mai Solttól délre a későbbi Bodrog vármegye területéig húzódott.
Solt település, mint hatalmi központ
A rendezvénynek helyszínt adó korábbi fejedelmi központ, a mai Solt város, az egykori Solt-szék Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is fennmaradt. A fejedelmi központban Géza fejedelem megkezdte a későbbi királyi birtok kiépítését. Solt volt az Árpád korban Fejér megye, Duna – Tisza közötti székhelye. A település külön érdekessége, hogy Soltnál nagy kiterjedésű avar temetőt is találtak 1983-ban.
A solti Tételhegyet egykor mocsarak vették körül, így jól védhető volt ez a stratégiailag fontos terület, mely kereskedelmi utak központjában helyezkedett el és fontos dunai átkelőhelyként is ismerték. Ezért számos történelmi korszakban is hatalmi központként szolgált. Több régészprofesszorunk szerint Solt – Tételhegy kora avar korban kagáni székhely lehetett. Természetesen a honfoglalás korszakából is szép leletek kerültek elő a Tételhegyről. A kutatókat máig foglalkoztató kérdés, a korai Árpád kori uralmi központjának meghatározása, a kalocsai érsekség, illetve Fejér megye és Solt székének kialakulása.
Hagyományőrzés
A helyi hagyományőrzők kezdeményezésére kerül megrendezésre a ötszörös világrekorder – hajdúnánási íjász – Mónus József rekordkísérlete. Solt Fejedelem Hagyományőrző Csoport nemrég alakult, és komoly megtiszteltetésnek vették, hogy Mónus József 2012. decemberében elfogadta a meghívást az íjászversenyükre, ekkor született meg a Duna átlövési rekordkísérlet ötlete.
A rendezők azt szeretnénk elérni, hogy a magyarság megismerje és átérezze dicső múltját, hogy tisztábban lássa saját történelmét, hogy büszke legyen őseire, és ezt a szellemiséget örökítse át utódaira. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy jöjjön el Soltra, és érezze jól magát a rendezvényen, és újra találjanak egymásra nemzettársaink!
Forrás: kurultaj.hu |
|
2013. május 06. hétfő, 21:01 |
2013. május 12. vasárnap 14 óra 1. rész
Csikiné Pálinkás Julianna
A növények gyökerének, szárának, virágának gyógyító ereje, felhasználása
A különféle gyógynövények különféle részei (gyökér, szár, virág,…) milyen időpontban szedhetők,
ill. mikor van a legmagasabb hatóanyag tartalmuk. Milyen módon, hogyan érdemes őket tartósítani?
Az előadás 2 óra elmélet és 1 óra gyakorlati bemutató.
Elmélet: Pilisszántó Faluház Kossuth L. u. 88.
Gyakorlat: Pilisszántói erdőn-mezőn
Rossz idő esetén frissen gyűjtött növények bemutatása.
Belépő 1.500.-Ft.
Előzetes bejelentkezés:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
,
Információ: www.egipatrona.hu, 06-30-648-3543
Pilisszántó Faluház: Kossuth L. u. 88.
Autóval Budapestről a 10-es úton a pilisvörösvári elágazásig, majd onnan jobbra fordulva Pilisszántóig,
Távolsági busszal: Bp. Árpád híd buszpályaudvarról kb. 45 perc. Hétvégén más a busz indulási helye! Leszállás a templom előtt (utolsó előtti megálló), lefelé a túloldalon kb. 70 m.
|
 Elkeserítő munkanélküliség, reménytelen forrásnélküliség, üres kassza. Általános állapot ez a vidéki magyar településeken. Ám ilyen nehéz helyzetben is találhatunk pozitív példát kis helyi közösség összefogására, fantasztikus teljesítményt a bajok orvoslására. A több mint 600 éves palóc település a Mátra északi peremén Budapesttől mintegy 120 km-re Heves megyében található. Mátraderecske sikeres példát mutatott arra, hogy egy fillér hitel nélkül, belülről szerveződve, a helyi emberek önerejét mozgósítva is lehet jó eredményeket elérni. |
|
Bővebben...
|
 Az egyik legnagyobb, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak az asztalunkra kerülő élelmiszerek? A híres botrányfilm, az Élelmiszeripar Rt. után itt egy újabb alkotás, ami a génmódosított élelmiszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Környezettudatossággal, táplálkozással foglalkozó tanulmányok rendre ezt a mondatot ismétlik: sajnos nincs adat a hosszú távú hatásokról. Ha azt el is fogadjuk, hogy bizonyos szerek bizonyos mennyiségben nem károsak az emberi szervezetre, még mindig találunk egy újabb ismeretlent az egyenletben: a különböző szerek kölcsönhatásait és így az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat. Ezt ugyanis nem vizsgálják. |
|
Bővebben...
|
|
|
itt 
és itt 
Négy önkéntes egy havi munkájának köszönhetően félezer újonnan digitalizált népmesével bővült a 
NEMZETI MÉDIA SZAK indul a SZENT KORONA SZABADEGYETEMEN – BUDAPEST !
Meg vagyok győződve, hogy az igaz értékektől megrészegedett költők, szentek önfeledt boldog kacagása döbbentheti meg, késztetheti megállásra, céljai újragondolására a fogyasztói, kufár világba belekeseredett emberek életét.
„A ég mennyezeti” kiadvány egyedülálló összegzése a hazai festett kazettás templomi mennyezetek főbb vonásainak. Pap Gábor (1939- ) művészettörténész, tanár. Egyetemi tanulmányait a ELTE Bölcsészettudományi karának magyar-művészettörténet szakán végezte. Életét meghatározta a művészetek, főképp a képzőművészet iránti elköteleződés. Az egyetemes emberi művelődés szemszögéből egyedülálló jelentőségű fejezetét képviselik a magyar művészettörténelemnek a festett kazettás mennyezetek. Pap Gábor „Az ég mennyezetei” című könyvében ezen festett kazettás mennyezetek szemet gyönyörködtető honi alkotásaival ismerteti meg az olvasót. A festett kazettás mennyezetek a magyar népművészet és egyházi művészet kiemelkedő alkotásai. Elsősorban a református és unitárius gyülekezetek templomainak falát díszítő motívumokról van szó. A reformáció korában Magyarországon is fokozatosan felerősödött a templomok díszítettsége, a fatábla és karzat festészet mellett megjelentek és egyre inkább elterjedtek a mennyezet kazettáit díszítő képek. Eredeti forrásuk az itáliai reneszánsz táblafestészet. A kazettás mennyezetek gazdag motívumkincse szorosan egybefonódik más hazai népművészeti alkotások díszítő elemeivel is.